Fa vicc
Zsófi szemszöge
Reggel körül, fej fájásra kelek fel, Yoongi kezét lehámozom, miután meg néztem az időt, ami reggel 10 órát mutatott, rohamosan le zuhanyoztam, majd átöltözve, frissen mentem le a konyhába, és vettem be egy fej fájás csillapítót. Majd hozzá is láttam a reggelinek, ami meleg szendvics lett. Ahogy a társaságon szét néztem, mindenki még aludtKikészítettem a gyógyszereket, pohár vízzel, majd neki láttam egy kis takarításnak, de azért úgy csináltam hogy a többieknek is hagyjak mit.
Mire kész lettem a takarítással kész is lett a szendvics, ráraktam egy nagy tányérra. Hajat szárítottam hogy meg ne fázzak, és vártam, vagyis pihentem az asztalon, olyan mint ha elaludtam volna az étkezőn, ami nem teljesen igaz, csak lehunytam szemeimet.
-Zsófi, ne itt aludj!- Szólal meg hírtelen egy hang. Felkapom a fejem, Jin térbe fejét fogva.
-Nem alszok, csak pihenek.- Nyammogok neki, Yoongi Hyung jön le az étkezőbe, igazán fáradtan ő is. Felhúzott a székről, majd intett Jinnek és fel "ráncigált" az emeletre, egyenesen a szobámba.
Lelökött az ágyra, majd felém mászva csókolt párnáimra, helyezetett cserélve. Szóval most én vagyok felül ő pedig alul, fekszek rá, éa pihenek el, amint elváltam puha ajkaitól.
-Aludj még!- Puszil fejem búbjára, hümmögtem egyet okénak, majd ahogy parancsolta, tettem is.
Talán álom volt talán nem, de nem volt kellemes egy kép. Yoongival veszekedtem és kést fogott a kezébe, ahogy folytatta volna Yoongi a jelenet elkapcsolódott, Jungkook simogatot egy fehér kis kutyát, arca kicsit sebes volt, de a kutya puszikat adott neki. Egy idő után rács került a feje felé, ami gyorsan körbe zárta őket, nem értettem semmit.
Azt érzem, melegszem....majd egy suttogó hangot hallok, ami lenyugtat, lassan nyitom ki szemeiket, félek, mi van körülöttem.... Ülök Yoongi ölében, aki éppen átölel
-Minden rendben?- Simítja ki hajamat arcomból.
-Most már igen.- Mosolyogtam rá, majd nyomtam cuki kis pofijára, egy cuppanóst. Azután leszállva róla, rohantam ki a szobából, le a lépcsőn, azon belül is a konyhába, ahol tudom hogy ott lesz Jin, aki mögé futottam is. De már Namjoon is fent volt, sőt majdnem az egész csapat.
-Jó reggelt!- Köszöntem nekik, miközben még mindig próbáltam hogy Yoongi ne kapjon el. És az lett a nagy kergetőzésnek a vége, hogy én a tóba csúsztam és csúrom víz lettem.
Yoongi meg röhögve a kezét nyújtotta, és nem számított rám, hogy pont kedves leszek, szóval magam mellé berántottam. Azt követően elkezdtük egymást fröcskölni vízzel, mire kijött Namjoon és ránk szólt hogy szálljunk ki onnan de most azonnal, mielőtt még megfázunk. Nem érezte, de tök kellemes volt a víz.
-Nekem kellemes. - Mondom neki, szemével ölni tudott volna, szóval kimásztunk, és belépdeltünk a lakásba, átvedledtünk, majd mentünk le mi is reggelizni.
-Jó reggelt!- Köszöntem a kómás társaságnak.
-Nektek is.- Mosolyognak rám.
[...] Három nap telt el a verseny óta, és addig minden lerendeztem, tanulás, gyorsan szereztem pár jegyet, amíg készülök a koncertre ne legyen jegy hiányom annyira, és nem mindegyik tantárgyból kelljen felelnem, ugyanis nem lesz sok energiám tanulni mindent.
Most itt ülök a nappaliba, és Taeyanggal telefonon keresztül beszélem át hol legyen a koncert, meg mi hol legyen, gyanis a cég menedzsere, nem igazán csinál ilyeneket, és ez a mi dolgunk, eltervezzük, ő megvalósítja.
-Szóval B.I .ék azt mondták itt a stadionban legyen, 66 704 embert tud ez befogadni, ami szerintem meg lesz, két órás koncert, és pár kiegészítő zene.- Mondom Taeyangnak.
-Igen. - Helyesel segítő társam.
-A többit még meg álmodom, és majd értesítelek, megyek zuhanyozni. - Mondom neki, mert kezd esteledni, én meg még mindig a nappaliba vagyok, egész nap, és le se szakadt a fülemről a telefon.
-Rendben, pusza, jó éjszakát.- Hallom Taeyang hangján hogy mosolyog, elköszöntem tőle, majd rohantam is fel, kis szünetet tartani addig is. A zuhanyzás meg volt, pizsamába vágtam magam, majd mentem le nappaliba folytatni dolgomat, Jin ügyködöt a konyhába, mint mindig, míg a többiek fent voltak a szobájukban.
-Kit kéne leszervezni?- Beszéltem magamnak. Most Jin biztos hülyének nézz, de ez van. Valami rendes hangút kéne, meg aki értelmes is. Böngésztem a telefonomon a névjegyzékeimet.
-GYEREKEK VACSORAAA!- Ordítja el magát Jin, hogy kész a kaja, Taetae Jungkookkal az élen rohantak le elsőként az ebédlőbe, utána Chimchim és Hope, majd Namjoon és Yoongi.
-Zsófii gyere, már csak te maradtál.- Szól Taetae, aki alig bír megölni a széken.
-Megyek.- Raktam le a telefont. Majd ültem Chimchim és Hope közé. Enni is kezdtünk, finom csirke leves, majd másodiknak főzelék fasírttal.
-Zsó hogy-hogy egésznap le nem szakadtál a telefonodról?- Kérdez engem Namjoon a sok étkező eszköz csörömpölése között.
-A koncertet szerveztem. - Válaszoltam neki.
-És hogy áll?- Kérdez Suga.
-Egész jól, meg van a helyszín. - Eszek tovább.
Hol lesz? Kérdezi Taeyung.
Szöuli Stadionban. Mondom nekik. Mindenki döbbenten néz rám.
Hű ha, oda sok ember fér be. Mondja Namjoon
Közel 66 704 ember. Bólogatok Taetae válaszán.
[...] Befejeztük a vacsorát, én egyből ültem vissza a nappaliba, csak hogy most kényelmesebb legyen, a kanapé elé ültem a földre, mögém meg Suggító feküdt.
-Miért nem jössz ide fel?- Kérdez miközben telefonomon a névjegyzékben keresem Charliet, Namjoon le ült a fotelbe olvasni, egy tök jó könyvet, ami szerintem az én könyves polcomról van.
-Most kényelmesebb itt.- Mondom neki, kihangosítottam a telefonomat, majd vártam hogy felvegye. Addig jegyzeteltem a papíromra, neveket, és zenéket.
Telefon
-Igen tessék?- Szól bele saját anyanyelvén Charlie.
-Szia Charlie Kim Zsófia, ismerős?- Beszélek az ő anya nyelvén.
-Hát persze, kis göndörke.- Nevet a telefonba.
-Nos, van kedved velem koncertezni?- Kérdezem tőle angolul.
-Hát hogy a viharba ne, legjobb baráttal bármikor.- Mondja.
-Uwuuu kösziii. Amúgy hogy vagy?- Kérdezem tőle.
- Egy új zenét készítek.- Mondja.
-Mi lett a címe? - Kérdezem tőle.
-We don't talk anymore. Válaszol kérdésemre.
-Kitalálom valami szerelmes szakítós.- Találgatok.
-Ahogy mondod.- Szomorkodik.
-Selena?- Kérdezek rá. Hallgat, szóval igazam volt.
-Tudod mi a véleményem róla.- Nézem körmömet, míg beszélgetünk.
Ha nem baj, most megyek. Szomorkodik tovább barátom.
-Ettől felvidulsz. Mosolyodom el, ahogy újra beszélni kezdek.
- Jaaaj, neeeeee... Zsófi!- Szól rám barátom nevetve, hogy ne is folytassam.
- MIndenki azt hiszi hogy Pál ma brokkolinak öltözött, medig Pál ma fa.- Mondom el neki. Ahogy hallom Namjoonnak is leesett a pojén, ugyanis a homlokára csapot. Charlie elkuncogta magát.
-Ez most jól esett köszi.- Hallom hangján hogy mosolyog.
-Na menj utadra tess, majd még dumálunk, jó éjszakát.- Köszönök el tőle, ahogy ő is tőlem.
[...] Még kettő óráig csak a laptopot nyomogattam. Addig Yoongi háromszor volt a mosdón, ivott, és nyaggatott jó sokat hogy ideje lenne már pihennem.
-Yoongi menjél aludni most nélkülem, kicsit még dolgozok.- Mondom neki kicsit ingerülten.
-Ezt mondtad ezelőtt harminc perccel is!- Vitatkozik velem. Namjoon már egy órája felment aludni. Hogy lenyugtassam magam behunytam szemeimet és neki döntöttem fejemet térdemnek, addig is pihenek egy kicsit.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro