Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Eomma jogosan fanol...

-Későn jöttél.- Ül le Jin az asztalhoz.

-Áh, ne is mond, utálom az interjúkat. Mindig monoton idióta kérdések, és mind az életedről kapcsolatosak...- Ültem le vele szembe az asztalnál.

-Milyen kérdések például?- Érdeklődik Eomma.

-Mindig megkapjuk azt a kérdést, hogy járunk-e, pedig szerintem látszódik, hogy rohadtul nem!- Akadok ki, amin Jin meglepődött, ezáltal észre is vettem magamat.

-Bocsánat, hogy felemeltem a hangom, csak ez mindig felcsessz.- Hajtom fejemet az asztalra pihenés képpen.

-Nincs baj drágám.- Hallom meg Jin nyugtató hangját.

-És még miket kérdeztek, ami szerinted monoton?- Érdeklődik Eomma.

-Kedvenc kaja, ki a párod, kézen fogható dolog magadon amit szeretsz, milyen nyelveken tudsz beszélni, mi a célja a koncertnek. Csak ennyi volt szerencsére.- Válaszolok neki.

-A legtöbbje tényleg unalmas és monoton, de a párodnál kit tudtál mondani?- Áll fel Jin az asztaltól, ahogy hallottam lejárt a mikró. 

-Mivel azt mondtuk, hogy nem járunk, ugye megkérdezték van-e valakink. Charlie azt mondta nincs, én meg azt, hogy alakulóba van.- Mondom neki, és érzem fejem megint ég. Elém rakja Jin a kajámat, amit egy köszönömmel fogadtam és egyből enni kezdtem.

-Utána meg kérdezte, lehet-e tudni ki az?- Mesélem Jinnek nagy problémáimat evés közbe.

-És elmondtad?- Kérdez tovább

-Nem, azt mondtam, hogy "A szeretteimről semmi adatott nem mondok."- Idéztem fel Eommának.

-Gondolom nem erre számítottak.- Iszogatja teáját Jin.

-Hát nem, de nem is fognak tudni semmit rólam és a szeretteimről.- Mondom neki. 

-Én megtudhatom ki az?- Kérdezi Eomma egy mindent tudó arccal.

-Úgy is tudod.- Kuncogom el magam, és válik arcom piros színné.

-Jó, jó, dee mióta van ez?- Érdeklődik Eomma, és közelebb ül az asztalhoz.

-Hm...mielőtt elraboltak akkor is már volt egy két csók, mikor elraboltak, utána nem nagyon, de azt te is tudod, és most így ahogy egyre jobban lettem.-  Mondom neki égő arccal, amennyire zavarba vagyok. Jin elkezdett fanolni. Ahogy Yoongi belépett alig bírta abba hagyni. 

-Namjoon Jin furán viselkedik!- Szól Yoongi Namnak, amin elnevettem magam. Namjoon jött be aggódva.

-Csak fanol.- Legyint Nam, majd puszit nyomva Jin fejére, megy vissza olvasni. Jin nem tudtam nagyon abba hagyni, elkuncogtam magam. A tányéromat a mosogatóba raktam, elmentem a mosdóba a sminkemet levakarni az arcomról, ami szerencsére gyorsan ment. Vissza mentem a konyhába és csináltam magamnak egy teát, Jin és Yoongi még mindig ott voltak. Ahogy láttam Yoongit nagyon idegesítette Jin viselkedése.

-Eomma!- Szóltam rá, miközben megpróbáltam csúnyán nézni. Ránk mosolygot, majd felállva felment a szobájába. Kérdőn néztünk utána, hogy ez mi volt. Megittam teám utolsó pár kortyát, majd berakta azt is a mosogatóba, borzoltam össze Yoongi haját és indultam meg az emelet fele. Lezuhanyoztam, majd beesve az ágyamba szószerint bealudtam.

Éreztem, hogy mozgatnak, majd egy puha anyagot rám raknak, gondolom valaki cuki volt és betakart.

Lassan finom illatokra kelek fel, és hogy kicsi kotorászást hallok a szobában. Lassan nyitogatom szemeimet. Csak az íróasztalon világított a lámpa ezáltal csak minimális fényt csinálva a sötét szobába, ugyanis kint már sötét volt. Yoongi pakolt be a táskájába éppen. Mocorgásomra felkapta a fejét.

-Felkeltettelek?- Kérdezi aggódva, miközben táskáját otthagyva jön mellém. Hasamon aludtam, fordítva az ágyon. Felkönyököltem és onnan szemléltem ahogy hozzám jön.

-Csak egy kicsit, a kaja jobban felkeltett.- Terültem el hátamon pocakomat fogva. Yoongi elnevette magát. Mosolyogva  adott egy cuppanóst a homlokomra.

-Nya!- Húzom vissza nyakánál fogva, majd számhoz húzom ajkait, de a pár centimétert ő szeli át köztünk. Bele mosolygot a csókba, egyik kezével támaszkodott, hogy rám ne essen, míg másikkal oldalamat simogatta. Ez a túlfűtött csók után a két nyál keveredék egy kisebb hidat alkotott, egy kisebb puszit kaptam ajkamra, majd felült rendesen Suga.

-Manó, mire jó az, ha megharapnak?- Kérdezem Yoongit, miközben felülök én is. 

-Ha szerelemből teszik, akkor azért, hogy érezzék, hogy a másik mit érez. Fáj-e neki valami, vagy boldog, szomorú-e. Kapok homlokomra egy kisebb puszit.- Elgondolkoztam amit mondott, majd bólintottam egy nagyot, hogy megértettem.

Elkuncogta magát, gondolom azért, ahogy gondolkoztam, azaz az arc kifejezésemen. Nevetve boxoltam vállába és dőltem hátra.

-Zsófi, te gondolkodtál már, hogy legyen barátod?- Teszi fel a kérdést Yoongi.

-De hát, van egy csomó.- Nevetem el magam kérdésén.

-Nem úgy!- Mászik fölém felsőtestével.

-Olyan barát akibe szerelmes vagy.... a párod... vagy angolul boyfriend.-  Minden kis megállásnál egyre közelebb jön arcomhoz. 

-Nagyon nem gondolkodtam rajta, igazából azért imátkoztam, hogy ezt az egészet túl éljem.- Könnyesedik be szemem, ahogy vissza gondolok az eddigi  életemben való bántalmazásokra, fizikai/lelki.

-Ne sírj baba, nem ez volt a célom.- Kapok orromra egy kisebb puszit. Egy kisebb mosolyt elejtettem neki, ami megnyugtatta.

-Baba, mi lenne, ha azt szeretném, hogy a barátnőm legyél?- Kérdez Yoongi egy nagy levegő vétel után.

-Legyek?- Karolom át nyakát és megmutatom neki fogam fehérjét. 

-Én szeretném.-  Veszi le egyik kezem, és készfejemre csókol. Amitől elpirulok.

-Szeretném, ha a a barátom lennél.- Mondom ki lassan a szavakat kicsit húzva az agyát. Boldog mosollyal a száján esik ajkaimnak, mégis lágyan ízlelgeti ajkaimat.

-Boldoggá teszel, ugye tudod?-  Fejezibe a csókunkat.

-És én mit mondjak? Állandóan csak rád gondolok.- Pirulok bele mondatomba. 

-VACSORA!- Halljuk meg Taehyung ordibálását a folyosón. Ahogy elordítja magát felmordult a pocakom, Yoongi nevetve simít rá.

-Gyere etessük meg a hasadat.- Húz fel Yoongi. Elkuncogtam magam, lementünk az ebédlőbe. Egyik oldalamon Yoongi másikon JHope ül. 

-Jó étvágyat!-  Rakja középre Jin a kaját, aminek neki is kezdtünk, közbe beszélgetni kezdtünk. 

-Az osztálynak tetszett a koncert bemutató.- Szólal meg Namjoon.

-Na örülök neki.- Mosolyodtam el.

-Majd ilyen élmény beszámolót kell írniuk.- Folytatja, bólintottam.

-Miket mondtak?- Kérdezem tőlük.

-Felixék ledöbbentek, mikor mondtátok, hogy ne shippeljenek benneteket.- Válaszol Taehyung.

-Ne is mond, interjún is megkérdezték.- Fogom fejem.

-Pedig nem is viselkedünk úgy mint egy pár....- Duzzogok orrom alatt.

-Milyen egy interjú?- Kérdez Jimin.

-Unalmas, sablonos kérdések egy kb. értelmesen kinéző műsorvezetővel, és sok kamerával, egy-két hazugsággal, és mű mosolyokkal. Nem akartalak lelombozni, de ez sajnos ilyen.- Húzom számat.

-Miket kérdeztek?-  Érdeklődik Yoongi.

-Mi a kedvenc részünk magunkon ami kézen fogható. Kedvenc kaja. Miért van ez a koncert, ez a kérdés volt az egyetlen értelmes. Mi együtt vagyunk-e Charlie-val. Van e párunk, ha igen ki. Milyen nyelveken tudunk beszélni, másik értelmes kérdés.- Soroltam fel nekik.

-Az interjút mikor láthatjuk?- Kérdezi tőlem Namjoon.

-Az interjú meg van a telefonomon, amúgy a koncert után azt hiszem, mert van egy rész amit csak akkor lehet érteni, ha a koncertet megnézték.- Válaszolok neki.

-És titokba láthatjuk?- Kérdezi Jungkook.

-Nektek akarok jót, és így nem.- Mosolyogtam rá szelíden. 




















Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro