A srácok és te már nagyon régóta jóban vagytok. Leginkább Niall miatt, ugyanis ő a legjobb barátod már hosszú évek óta.

- Niall, mikor látjuk a barátnődet újra? - csipkelődik vele Louis.

- Tudjuk, hogy az, nincs mit rajta tagadnod. - szól közbe Harry is.

- Még randizni sem randiztunk! Csak barátok vagyunk! - nyomatékosítja mondanivalóját.

- Egy kis extrákkal? - röhög Harry, amire mindenki más is nevetni kezd.

- Ne keverj össze magaddal, Hazza! - mutat rá mutatóujjával, majd feláll és kimegy, miközben a többiek hangosan "hú"-znak.

- A kicsi Niall kezd felnőni... - törli le képzeletbeli könnyeit Louis. A csapat ismét nevetni kezd.

Niall csak azért is, és mert tudja, hogy a srácoknak igaza van, felhív téged és megbeszéltek egy találkozót.

- Szia! - ülsz le egy kicsit elkésve.

- Szia! - pusziljátok meg egymást.

- Ne haragudj, de a busz... - mondod, miközben próbálod a légzésedet a megfelelő tempóra lassítani.

- Szóra sem méltó! - mosolyog.

- Miért hívtál? Elég sürgősnek tűnt...

- Az is. Szeretném megkérdezni tőled, hogy mit érzel irántam. - mondja végig a szemedbe nézve.

- Huh.. ez így hirtelen ért. - jössz zavarba.

- Jó, akkor kezdem én. - néz rád egyre komolyabban. - Amikor megismertelek, nem hittem volna, hogy egyszer ezt fogom mondani, de beléd szerettem. Menthetetlenül és véglegesen.

- Tessék? - állad sepri a talajt, és meglepődöttségedet leplezni sem tudod, bár nem is akarod.

- Szeretlek. -

- Ez... Niall! Én is szeretlek!

- Tényleg? 

- Igen, csak nem tudtam elmondani. Féltem. Nem akartam, hogy a barátságunk rovására menjen.

- Akkor, megkérdezem. Leszel a barátnőm hivatalosan is?

- Igen. - mosolyogsz.

Niall áthajol az asztal fölött és romantikus csókkal lep meg.