Két év után hosszan, szorosan ölelte magához Ferit.

Az internet kevés volt. Feri illatát, érintését, csókjának ízét nem pótolhatta. De most végre itt van vele, újra. És itt is marad.

– Jani – szólalt meg Feri két csók között –, sajnálom.

Boka kétségbeesetten pillantott rá.

– Ugye nem...?

– Nem! Az én szívemben nincs helye másnak. Viszont tartozom neked egy vallomással.

Feri ott helyben, az előszobában, vetkőzni kezdett. Kicsatolta övét, mire bokáig csúszott a farmere.

– Hazudtál. Nem dolgozni mentél külföldre – vonta le a következtetést Boka, majd leguggolva végigsimított Feri combjának csonkján és az ahhoz kapcsolódó műlábon. – Rendben vagy? – állt fel előtte.

– Már igen. Hazaértem.