Egy dal magamhoz (részlet)
"Arra akarok utazni, amerre az élet,
Követve állandó útját, vezetését.
Oda, hol a levegőt hódalnak ízlelném,
Hol a friss fű illata felidézi az Éden kertet.
Nem izgatna ember, idegen, tragédia, sem elragadás.
Egy érzésekkel teli világban fürödnék,
S közben Jóságot, Egyszerűséget keresnék.
(Eközben a technológia csak cellákba zárás)"
Tuomas Holopainen
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro