Nincsen most ihlet, mi átjárná testem.
Nincsen itt gondolat, pedig kerestem.
Üresség honol amúgy produktív fejemben,
Sóhajokkal tűzdelve pihen most a lelkem.

Pedig ez igazán csúf érzés nékem,
Hogy amit szeretnék, nem költhetem.
Mert hiába állnék én neki csinálgatni,
Abból biztosan semmi jó nem sülne ki.

Bevagyok én zárva othonnak karjába,
Ám egyedül nem szeretek menni sehova.
Társam viszont most nincsen a kalandra,
Így megpróbálok pihenéssel hatni az agyamra.