81. Legszebb animés jelenet... Mi jutott eszedbe?
Clannad After Story
Tomoya és Ushio beszélgetése, amikor is a kislány elhagyta a játékát.
https://youtu.be/kE38SKRT4ak
(nem tükörfordítás)
Tomoya: Ushio! Megtaláltad már?
Shino: Hát ő lenne az?
Tomoya: Igen, ő Ushio.
xxx
Tomoya: Egész mostanáig kerested?
Ushio: Igen.
Tomoya: Értem.
xxx
Tomoya: Ushio. Talán már nem találjuk meg azt a robotot. Nem tehetünk érte semmit. Majd veszünk egy másikat. Jó?
Ushio: De csak egy van.
Tomoya: Pedig még egy csomó volt.
Ushio: De ezt te választottad ki, és te vetted meg nekem. Ezt csak a Papától kaptam.
Tomoya: Ushio. Ennyire magányos voltál?
Ushio: Igen. (Bár a Yup jelentése elvileg "Aha", de nekem szebben hangzik itt az igen.)
Tomoya: És jó volt eljönni velem kirándulni?
Ushio: Igen.
Tomoya: Értem. Ushio... Mit szólnál, ha veled maradnék? Nagyon sokáig rossz apa voltam. De mindent meg fogok tenni érted mostantól. Szóval, nem lenne baj, ha mostantól együtt maradnánk?
Ushio: Aha.
Tomoya: Komolyan?
Ushio: Boldog lennék.
Tomoya: Értem.
Ushio: De elvesztettem valami fontosat, és szomorú vagyok. Papa... Ugye... Nem baj, ha nem tartom már vissza? Sanae-san azt mondta, hogy olyan helyeken szabad sírni, mint a mosdóban... vagy amikor a Papám magához ölel.
Tomoya: Igen! Igen!
xxx
Tomoya: Sajnálom! Sajnálom! Annyira sajnálom!
xxx
Tomoya: Figyelj, Ushio. Akarod, hogy meséljek a Mamáról?
Ushio: Aha.
Tomoya: Na jó, gyere, ülj ide.
Lássuk csak... A Mama egy bőgőmasina volt. Még mikor először találkoztunk, még bizonytalan volt, és gyenge. Ott állt a domb lábánál, amin az iskola állt. Tudod mit mondott akkor?
Lehunyta a szemét, és azt mondta, „Anpan!" Ez volt a szokása. Ha össze akarta szedni a bátorságát, kimondta a kedvenc ételei nevét.
Sanae-san akkoriban nagyon elfoglalt volt, és nem volt ideje, hogy a Mamának ebédet készítsen. Talán sikerült volna, ha akarja, de a Mama mindig azt mondta, hogy nem kell. Ilyen volt az anyukád.
Na és... Szóval... ő... Az úgy volt... A Mama...
Nagisa... Nagisa... Nagisa...
Ushio: Papa...
Tomoya: Na, te meg miért sírsz? Bocs, csak eszembe jutott a Mama. Na jó, folytassuk! A Mama akkor színházasdit akart játszani. Tudod mi a színház?
Tomoya gondolata: Nagisa! Megtaláltam! Végre megtaláltam. Valamit, amit megvédhetek. A drága kicsi kincset, amit csak én óvhatok meg. Itt volt... épp mellettem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro