Uchuu Senkan Yamato 2199

A Yamato visszatérése

„A Yamato űrcsatahajó visszatért a hullámsírból." - gondoltam magamban, mikor meghallottam, hogy az első évadot feldolgozó mozisorozat indul, amit később 26 részre felvágva a TV-ben is vetíteni fognak. Igaz, ezt előtte némi bizonytalanság lengte körül, hogy lesz s mint lesz. De aztán megdőltek a kételyek: az elővetítése 2012. április 7-én volt, amit havi egy film követett (összesen 7 darab). Ezek egyébként nem voltak mások, mint az OVA havi kiadásainak egybevágott változatai, egy hónappal megelőzve a DVD és a Blu-Ray kiadást. A TV-ben pedig 2013-ban fogják sugározni a részeket. Kétségtelen, hogy egy epikus mű tér vissza...

Világkép

2190-ben a Földet rejtélyes idegenek támadják meg. Radioaktív meteorbombáik elpusztítják a városainkat, felperzselik a talajt, s egyetlen hatalmas, sugárzó sivataggá változtatják bolygónkat az évek leforgása alatt. Az emberek elkeseredésükben és reményükben a föld alá menekülnek, hatalmas városokat hozva létre. Azonban a csillagflottánkat sorra verik el. A sugárzás a föld alá is lehatol, így az emberiség a kihalással kezd farkasszemet nézni. Ennek következtében a véderő a Yamato roncsaiból egy űrhajót kezd el titokban építeni, hogy mint „Noé bárkáját" felhasználva elhagyják a bolygót.

Történet

2199... A Plútó melletti csata bebizonyítja, hogy a helyzet tarthatatlan. A szükség egyre nagyobb úr, hajt az idő, mert a sugárzás kezd a földalatti városokba is leszivárogni. Azonban derült égből villámcsapásként érkezik a segítség: az iscandari Starsha felajánl nekünk egy sugártisztító berendezést, valamint ellát minket némi technikai információval, hogy meg tudjuk tenni a 148 ezer fényéves utat oda, valamint később vissza is. Ennek a hírnek a hatására a véderő megkezdi a Yamato űrhajó átalakítását: rendeltetése szerint csatahajóvá alakítja. Azonban a helyzet korántsem a legszebb: a nagy sietségben a hajót kénytelenek félkészen indítani a hosszú útra, amire összesen egyetlen évük van...

Menj Yamato! Te jelented az emberiség utolsó reményét!

Felújítva

Az 1973-1974-es sorozatot láthatjuk viszont jelentősen feljavítva, felújítva a vásznon. Az eredeti sorozat elsősorban nem a grafikai hibáiról híresült el, amit a gyorsan átdolgozott koncepció okozott, hanem a történeti felépítéséről. Hogy egyszerre jeleníti meg a patriotizmust, az ökotudatosságot és a ragaszkodást a szülőbolygónkhoz, mindezt megspékelve a klasszikus háborús filmek (mint A leghosszabb nap, A híd túl messze van, Az angliai csata, Tora! Tora! Tora! stb.) science-fictionre ültetett hangulatával, a taktikai harcairól, számos utóhatásáról, évtizedeket felölelő franchise-áról.

A felújítás kapcsán a grafikáját látva leesett az állam, s úgy kellett összeszednem a földről. Az eredeti sorozat csaknem teljes egészében visszaköszön, de a 2012-es - hasonló volumenű - animékhez támasztott elvárásokat is teljes mértékben teljesíti, olykor túl is szárnyalja. Nem csak javították annak bakijait, hanem odatették a látvány hatását, ahova azt kellett. Az űrcsaták gyönyörűen néznek ki, élvezetesre sikerültek, de még a korábban kissé túl művé tett robbanások is jelentősen javultak. A Resurrection mozihoz képest (ami állítólag egy új trilógia kezdete kívánt lenni, mígnem Nishizaki, az egyik eredeti alkotó, váratlanul vízbe nem fúlt) a Yamato is jelentős változáson esett át grafikailag: javították az egyhangú CGI-felületet, részletesebbé varázsolták. A karakterdizájn is sokat fejlődött az eredeti óta, de Leiji nőalakjai még mindig elég szexisen mutatnak, ami jó, mert - az eredeti sorozattal ellentétben - most lesznek elegen a hajón. ;)

A hangok... az már felért számomra egy „fül-gazmussal": az eredeti dalokat teljesen újraalkották. Az opening sokkal mélyebb hangfekvésben indul, kissé gregorián siratóénekekre hajazó a kezdése, amivel jobban kiemelik a sorozat hangulatát. Több dal nem csak tisztább és hangsúlyosabb lett, hanem úgymond élesebb is. Egyedül az ending vadonatúj, bár nem éreztem elsőre teljesen a sorozathoz illőnek, de könnyedén megkedvelhető volt. A szinkronhangok tekintetében volt egy kis félelmem, de az első részeket látva azt kell mondjam, hogy ha valami igazán mélyen pozitív csalódás volt, hát ez AZ volt. Így, nagy betűkkel. Nem is hiába: az eredeti sorozat zenei rendezőjének a fia felügyelte ennek a munkálatait.

A történet nem teljesen ugyanaz, mint az eredeti sorozat. Így aki azt látta, nyugodtan nézze meg ezt is, jó pár extra jelenettel ki van bővítve, egyesek teljes átdolgozásra kerültek. Még a szövegkönyv is rendkívül nagy hányadában az eredetit követi. Az újabb animésektől nem várom el, hogy megnézzék az eredetit is (pedig jó lenne, mert az alapmű, régi ide vagy oda, a 2005-ös animék előtt is van bőven élet). Az élvezhetőségen sokat javítottak a bakimentesítéssel, valamint a modern animációs technikát kihasználó hatásfokozással.

Vélemény

A bejelentése óta gyakorlatilag égtem a láztól, hogy milyen lesz, milyenre sikerül. Aztán amikor meg tudtam tekinteni az első felét az elővetítésen, több voltam, mint elégedett. A jóllakott 4 éves óvodás nem tud olyan fejet, grimaszt vágni, mint amilyet én a rész végeztével produkáltam. Talán köszönhető ez annak, hogy Nishizaki Yoshinobu helyett a franchise több korábbi darabján is a gépészeti dizájnon és sci-fis elképzeléseken dolgozó Izubuchi Yutaka vette át a főrendezői széket, így őrködve az eredeti iránti hűség érdekében. Ugyanakkor olyan nevek is közreműködtek, mint a storyboardot készítő Hideaki Anno, akit az Evangelion-franchise kapcsán ismerhetünk. Hihetetlenül élvezetes filmsorozat lett, amit csak ajánlani lehet.

(forrás: AnimeAddicts)