Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

66. rész

Lola

- Így jó leszek? - pördültem meg a tengelyem körül.

- Basszus kicsim - sötétedtek el Thiago íriszei. - Ne csináld ezt velem!

- Mit? - vigyorogtam rá, bár tudtam, hogy mire gondol.

- Egész este azon fogok kattogni, hogy mikor érünk haza, hogy kihámozhassalak ebből a falatnyi cuccból - csókolt a fedetlen vállamra.

A lilás ruha második bőrként tapadt a testemre. Elöl egy szép strasszköves csatt díszítette, míg az oldalából jó nagy helyen "kispórolták" az anyagot. A brazil kezei szinte égették a meztelen bőrömet.

- Édesem - fordultam szembe vele és felnéztem kisfiús arcára - ha így folytatod, Zlatanék megint ránk törik az ajtót - pislogtam rá szendén, miközben megigazítottam az ingnyakát. Kezeimet végig csúsztattam kidolgozott mellkasán és ujjaimat beakasztottam az övtartójába és közelebb húztam magamhoz. Ne tudom, mit tett velem ez a srác, de teljesen felforgatta az eddigi nyugodt életemet. Hála a magassarkúmnak csak kicsit kellett nyújtózkodnom, hogy elérjem kívánatos, húsos ajkait.

- Hmm - nyögött fel mikor óvatosan beszívtam alsó ajkát. - Szerelmem, ne játssz a tűzzel, mert megéget - suttogta rekedten a számba. Valami frappáns választ akartam adni, de kopogtak az ajtón. Vagyis inkább dörömböltek.

- Běběchaton, fejezzétek be amit csináltok és nyissátok ki az ajtót! Vár az éjszaka!

Sóhajtva léptem el a braziltól, aki a szemeit forgatva húzta el a száját.

- Ha hazajövünk befejezzük - vigyorgott aztán rám sejtelmesen majd az ajtóhoz lépett és kinyitotta.

- Na végre! - csattant fel négy mérges hang. - Mi tartott ennyi ideig? - nyomultak be az ajtón, hogy aztán lefagyva megálljanak előttem.

- Ú, már értem - nyelt nagyot a kapus.

- Ez igen Běběchaton - fogta meg a kezemet Zlatan és megforgatott. - Szerintem ma testőrt kell játszanunk melletted - vigyorgott rám és puszit nyomott a homlokomra.

- Én szívesen őrzöm a testedet egész éjjel - pislogott rám huncutul Marco.

- Hey! - csattant fel Thiago és mellém lépve magához ölelt. - Ő az enyém. A megjegyzéseiteket tartogassátok otthonra!

- Nyugi - tette fel a kezét Sirigu. - Örülj neki, hogy dicsérjük a nődet.

- Örülök, de ha lehet kevesebb nyálcsorgatással - morogta az orra alá. Durcás képét látva magamhoz húztam és megcsókoltam. Heves viszonzásra találtam. Keze a fenekemre csúszott, majd belemarkolt.

- Hahó - szólt ránk Zlatan. - Mi is itt vagyunk ám! De ha titeket nem zavar, mi szívesen nézünk ingyen pornót csak várjátok meg míg hozunk sört és pattogatott kukoricát - röhögött fel.

Lihegve váltunk el egymástól Thiagoval. A brazil szemeiben olyan tűz égett, hogy még én is megijedtem tőle. Cavani lépett hozzánk és a karomat elkapva húzott el a barátomtól.

- Most már tényleg menjünk! - indult el velem az ajtóhoz. Ahogy kikerültem Thiago bűvköréből újra normálisan tudtam gondolkozni. Az utcára érve döbbenten néztem a hófehér Limuzinra.

- Ennél feltűnőbb nem volt? - kérdeztem nevetve Edet aki csak megvonta a vállát.

- Zlatant kérdezd, ő találta ki - mondta, de ő is mosolygott.

A hátunk mögött hangoskodás hangzott fel, így arra fordultunk. A négy férfi hevesen vitatkozva közeledett felénk.

- Mi a gond? - kérdezte Cavani megelőzve engem.

- Nem tudjuk eldönteni, hova menjünk - hangzott a felelet Marco szájából. - Zlatan a Mámorba, Thiago pedig a Blue Cat-be akar menni.

- A Mámor a legjobb klub egész Párizsban - bizonygatta az igazát Ibra.

- Szerintem meg a Blue Cat és mivel Lola az én barátnőm így oda megyünk, ahova én mondom - állt meg karba tett kézzel a többiek előtt a brazil.

- Mint az oviban - sóhajtottam fel. - Mi lenne, ha először elmennénk ebbe a Blue Cat-be, aztán később meglátogatnánk a Mámort? - néztem rájuk kérdőn.

Úgy látszik ez az ötlet elnyerte a tetszésüket, mert elmosolyodtak és Zlatan kinyitotta az autó ajtaját.

- Hölgyem - hajolt meg előttem ahogy betessékelt.

- Köszönöm - pukedliztem és bemásztam az egyik ülésre. Thiago leült az egyik oldalamra, Zlatan pedig a másikra. Sirigu, Veratti és Cavani velünk szemben foglalt helyet. Ibra kinyitotta a hűtőt és kivett belőle egy üveg pezsgőt. Mire észbe kaptam, az édes nedü már a kezemben tartott pohárban gyöngyözött.

- Ez igazi francia pezsgő - vigyorgott rám a svéd majd koccintásra emelte a kristályt. - Lolára és arra, hogy egyszer talán megtudjuk, hogy milyen az ő keze alatt edzeni!

- Úgy van! - hallottam egyszerre négy torokból.

Sorra érintették a poharaikat az enyémhez, de alig hallottam a kristályok gyönyörű csengését, mert a fülemben még mindig Ibra szavai visszhangoztak. Furcsa érzés kerített hatalmába. Annál nagyobb elismerést nem is kaphattam volna, minthogy maga a "nagy" Zlatan Ibramovics szeretne velem edzeni. Szemeim bekönnyeztek és alig bírtam visszatartani a sós cseppeket.

- Köszönöm - néztem hálásan a svédre, aki egy igazi zlatanos mosolyt villantott rám, majd magához ölelt.

- Běběchaton, innen fentről szuper a belátás - vigyorgott rám perverzül miközben a szemeit a nem sokat takaró dekoltázsomon legeltette.

- Idióta - löktem el magamtól nevetve és a mellettem ülő barátomhoz bújtam.

Ibra érezte, hogy oldania kell a feszültséget és erre megtalálta a kellő poént. Három üveg isteni finom pezsgővel alapoztuk meg a hangulatunkat, ebből következett, hogy a klub előtt igencsak jókedvűen szálltunk ki a Limóból. A bejárat előtt hatalmas sor állt, de mi rögtön bejutottunk. Úgy látszik a fiúk sűrűn megfordultak itt, mert mindenki ismerősként köszöntötte őket. Leültünk egy szabad asztalhoz a VIP részben.

- Mit isztok? - kérdeztem azonnal.

- Elhitted, hogy te fizetsz? - néztek csúnyán rám mind az öten.

- Szerintem csináljuk azt, hogy mindenki fizet egy kört és akkor nincs vita belőle - pislogtam rájuk.

- Jó ötlet - bólintott rá Sirigu, de ahogy kimondta én már le is csaptam.

- Az első kör az enyém! Stip-stop! - vigyorodtam el döbbent arcukat látva.

- Egy boszorkány vagy - csóválta meg a fejét Ibra mosolyogva.

- Más is mondta már - néztem jelentőségteljesen a barátomra, aki csak csillogó szemekkel pislogott rám. Mikor végre mindenki eldöntötte, hogy mit szeretne inni, a pulthoz sétáltam.

- Mit adhatok? - fordult hozzám a mixerlány. Felsoroltam neki a kívánt italokat majd türelmesen vártam, hogy elkészítse azokat. Közben rá-rápillantottam a nevetgélő társaságra. Mosolyogva figyeltem a focistákat, akik teljesen úgy viselkedtek, mint egy csapat megkergült tinédzser.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro