Huhh..Bevallom nem mostanában tekintettem rá erre a sztorira, de ideje volt már!😅 Nem lett valami hosszú rész, de remélem tetszett nektek!

A publikált sztorik közül többe is belekezdtem, de egyiket se tartottam olyan jónak, hogy be is fejezzem. Az érettséginek egy ideje vége van végre szóval van időm írni és igyekszem időt fordítani a sztorikra is!

Köszönöm azoknak akik itt maradtak és türelmesen vártak!❤️❤️

...

Míg Minho a parkban üldögélt és gondolkodott addig Moon és a többiek Jisungot ápolták. A fiú sokkal jobban volt és nem érezte a fájdalmat, de a bukott angyalok akkor is teljesíteni akarták minden kívánságát.

-Minho hová ment?- kérdezte Gonju.

-Nem tudom, de hagyjuk magára bárhol is van jelenleg!- mondta Moon miközben már a lépcsőn mentek lefelé.

-Shiwang manipulálja Minhot?- kérdezte Hongji a lányra nézve.

-Ahogyan csak tudja! Minho erős személyiség, de Shiwang manipulálását nehéz felülmúlni! Az egyetlen megoldás az Jisung, de haragszik Minhora és nem lehetne rávenni arra, hogy beszéljen vele!- ült le a kanapéra majd bekapcsolta a tévét.

-Hát megtudom érteni őt, de ha tudná, hogy miért van ez talán más lenne a helyzet, nem?- ült le mellé Gonju is.

-Talán, de nem tudom! Jisung kedves és aranyos srác aki bármit megtenne a barátaiért, de Minho már nem a barátja. Ha tudna mindenről akkor is úgy érezné, hogy Minho átverte őt és hátba szúrta. - húzta el a száját a lány.

Gonju és Hongji csendben maradtak hiszen nem volt több kérdésük. Csak rágódtak a helyzeten és próbáltak kitalálni valamit amitől minden rendbe jöhetne.

Jisung mindeközben a szobájában ült és nézett ki az ablakon. Eszébe jutott minden egyes boldog emléke Minhoval és a könnyei is utat törtek maguknak. Szerette volna ha minden rendbe jönne közöttük és újra barátok lennének, de nem látott esélyt rá. Nem értette, hogy Minho miért hagyott hátra mindenkit egyetlen bukott angyal miatt. A szerelem csodákra képes és teljesen megzavarja az ember normális gondolkodását, de akkor sem tudta felfogni, hogy hogyan hagyhatta el a családját egy ilyen angyalért.

-Sose fogom megérteni ezt a tetted. A barátságunk alatt most az egyszer érzem azt, hogy soha nem ismertelek igazán!- suttogta maga elé majd lefeküdt az ágyára és lehunyta a szemeit.

Minho a parkban fejét fogva igyekezett lenyugodni hiszen ismét távol volt Shiwangtól aki nem tudta manipulálni. Hiányzott neki Jisung és marcangolta magát belülről amiért nem segített a többieknek. Bántotta a tudat, hogy elhagyta a családját egy olyan ember miatt aki soha nem szerette őt és csak ártott neki egész idő alatt. Dühös volt magára, a világra és Shiwangra is. Nem akarta elhinni, hogy végig manipulálták az érzéseit és valójában még mindig úgy szereti Jisungot ahogyan azt eddig tette. Beszélni akart vele és megölelni őt. Újra a barátja akart lenni, de tudta, hogy ha visszamegy a lakásba már ismét utálni fogja őt és a háta közepére se fogja őt kívánni.

-Ideje lenne hazamenned, nem?- jelent meg Moon aki leült mellé.

-Nem megyek haza!- motyogta miközben a hintákra nézett.

-Minho, nem menekülhetsz a gondok elől! Tudom, hogy félsz és nem akarsz Jisunggal így bánni, de nem kerülheted el Shiwangot. Erősnek kell lenned és beszélned kell Jisunggal, hogy rendbe jöjjön kettőtök között minden.- fogta meg a fiú remegő kezét.

-Moon..Jisung nem akar engem látni és nem akar velem beszélni sem. Ha Shiwang a közelembe van akár bánthatom is őt amit nem akarok. Szeretem őt és csalódott vagyok amiért képes voltam elhagyni őt, a barátaim és a családomat!- mondta miközben szemei bekönnyesedtek.

-De Minho, te nem önszántadból tetted ezt! Ne magadat hibáztasd hiszen te vagy az utolsó ember aki tehet erről. Jisungnak tudnia kell az igazságot.

A fiú tudta, hogy igaza van a lánynak, de nem volt hajlandó beismerni azt.

-Tudja meg tőled az igazságot Moon. Neked hinni fog nekem viszont nem.-állt fel a padról majd elindult amerre vitte az útja.

Moon sóhajtva távozott és a lakásukba érve azonnal Jisung szobájába indult. Gongju és Hongji beszélgettek vele és láthatóan jól érezték magukat.

-Beszélnem kell veled!- mutatott Jisungra.

-Megtaláltad Minhot?- pattant fel az ágyról Gongju.

-Meg, de nem hajlandó haza jönni  szóval bolyong a városban.- válaszolt majd kitessékelte a két fiút.

Jisung kíváncsian figyelte Moont aki leült az ágyára és mély lélegzetet vett.

-Minho szeret téged!- pillantott a fiú arcára ami a zavartságot tükrözte.

Vajon ha Moon mindent elmond..Jisung hinni fog neki?
Megold minden problémát?