Másnap a férfi feltépve a hajópince ajtaját köszöntötte a lányt.

"-Gondolkodtam. Ajánlok neked hajómunkát, az sosincs kész. Főznöd kell..."

"-De mit?"-kérdezte meglepetten a lány

"-Bármit, ami ehető, de vannak szabályaim"-mondta, miközben torkánál fogva a falhoz szorította a másikat-"Első szabály, szólíts uramnak vagy kapitánynak. Semmi személyeskedés, nem vagyok a pajtid, add meg a tiszteletet!"

"-Második, légy hűséges, meg se próbálkozz semmivel hogy megszökj, megtalállak. Harmadik, nem beszélhetsz a legénységgel. Negyedik, légy engedelmes, igazán nem jársz jól vele, ha kihúzod a gyufát"-mondta miközben szemébe nézve szorított a fogásán

"-És mit kapok ezért?"-kérdezte megszeppenve a lány

"-Életben hagylak...talán..."

*****

A lányt felköltöztették egy szűk kis kabinba, majd kapott vizet inni, már a kiszáradás szélén állt.

Épp az ágynak nem nevezhető tákolmányán ült, mikor egy magas, szikár férfi jött be.

"-Üdv!"-köszönt de nem figyelt rá a lány-"Heey, hallasz?"-lebegtette meg a lány szeme előtt a kezeit mire az felnézett rá

"-Elvitte a csikóhal a nyelved? Néma vagy?"-kérdezgette arcát közelről fürkészve

"-Yunho! Megmondta Hongjoong hogy senki nem szólhat hozzá"-rángatta ki onnan egy másik férfi, majd a lányra csapta az ajtót. A lány keserves sírásba kezdett, nem tudta mi tévő legyen.

Kb. két óra elteltével neki kezdett a főzésnek, mivel még sosem volt rá szüksége hogy ilyeneket csináljon ezért csak dobált bele azt, amit talált.

"-Jobb mint a folytonos hal, elegem volt már belőle. Asszem hal fóbiám lett..."-mondta Jongho

"-Hát az elég nagy baj, tudod a tengeren vagyunk"-nevette ki San