「Az első találkozás a szüleivel」

※Jin※
-És ha nem fognak szeretni?-kérdeztem ijedten, és idegesen szorongattam Jin kezét.
-Nyugi már. Anyának rengeteget meséltem rólad, és nagyon szeretne megismerni. Apa meg mindenkit szeret. Na, gyere!-húzott be az ajtón a szülei házába. A következő pillanatban már egy gőzölgő tányér leves volt a kezemben, előttem pedig egy alacsony, csillogó szemű nő.
-Szervusz Y/N, légy üdvözölve nálunk! Már sokat hallottunk rólad!-mosolygott rám, én pedig egyből megkedveltem.
-Látod, mondtam, hogy anya szeretni fog.-suttogta a fülembe Jin, majd adott egy puszit az arcomra, és bevezetett a nappaliba.

※Suga※
-Apa kicsit mogorva, de nyugi. Téged kedvelni fog.-mosolyog rám Yoongi, majd szélesre tárja az ajtót, és beterel rajta. Egy aprócska nappaliba jutunk, ahol Suga szülei ülnek, és érdeklődve mérnek végig engem. A férfi szeme egy pillanatra megakad a Yoongiét szorosan tartó kezemen, majd megszólal.
-Üdv nálunk.-mondja.
-Jó napot kívánok, örülök, hogy megismerhetem önöket.-fogadtam kissé megszeppenve a köszönését.
-Gyertek a konyhába, készítettem ebédet!-invitál beljebb minket Yoongi anyukája, mi pedig követjük az ételek illatát, és leülünk az asztalhoz. Innentől feloldódik a hangulat, és beszélgetni kezdünk mindenféléről.

※J-Hope※
Mosolyogva idézem fel a mai nap emlékeit. Elmentünk meglátogatni Hobi szüleit, hogy végre megismerjenek engem. Az anyukája épp olyan mint ő, végig mosolygott, és a legfinomabb ételeket rakta elénk, közben végig szóval tartva mindenkit. Az apja is egyből belopta magát a szívembe a szörnyű, de mégis humoros vicceivel, amiken percekig nevettünk. Életem egyik legjobb élménye volt, úgy érzem, sokat fogok még hozzájuk járni...

※Namjoon※
-És azt meséltem már, amikor kiskorában összetörte a családi fotónkat, és egy hétig rejtegette?-kérdezte Joon anyukája, én pedig nevetve megráztam a fejem.
-Anyaaa, ne már...-temette az arcát a kezébe Namjoon.
-Ne már, biztos tök aranyos kisgyerek voltál!-pusziltam meg, aztán pedig minden figyelmemet az anyukája történeteinek szenteltem.
-Gyere fiam, addig mi főzünk nekik vacsorát...-forgatja meg a szemét az apukája. Joon elnevette magát, és követte a konyhába, én pedig tovább hallgattam a gyerek Namjoon történeteit.

※Jimin※
-Anyukád nagyon aranyos!-mondtam Jiminnek, miközben hazafele sétáltunk a látogatásból. Az anyukája teletömött minket mindenféle süteménnyel, közben nem győzött dicsérni engem, és mindezt egy hatalmas mosollyal az arcán tette.
-Apának is nagyon szimpatikus voltál. Amikor az elköszönésnél megölelt, azt suttogta, hogy nagyon vigyázzak rád.-vigyorgott rám Jimin.
-Oké, apudat is nagyon bírom. Mikor látogatjuk meg őket legközelebb?
-Majd meghívjuk őket vacsorára egyszer. Csinálj valami finom magyar kaját, az biztos bejön nekik.-ölelt át Chim.

※Taehyung※
-Tae, csöngettek.-kiabáltam be a nappaliba.
-Ja, jövök, csak anyáék azok.-csoszogott ki, és szélesre tárta az ajtót. Én lefagytam egy pillanatra. Erről nem volt szó.
-Y/N, bemutatom a szüleimet. Anya, apa, ő itt a barátnőm, Y/N.-mutatott be minket egymásnak Tae, aztán mindenkit beinvitált a nappaliba, ahol leültünk.
-Tae rengeteget mesélt rólad...csupa jót!-szólalt meg az apukája.
-Már nagyon szerettünk volna megismerni!-tette hozzá az anyja.
-Én is örülök, hogy találkoztunk.-mosolyogtam rájuk, aztán beszélgetni kezdtünk.

※Jungkook※
-Szia Y/N! Jungkook, végre ideértetek...gyertek beljebb!-nyitotta ki szélesre az ajtót Kook apukája. Magas volt, és rendkívül kedves arca volt.
-Ne álldogáljatok az ajtóban, már kész az ebéd!-kiabált ki valaki a konyhából. Jungkook az ebéd szóra egyből elindult, mi pedig követtük. A konyhában egy alacsony nő állt, sugárzó mosollyal az arcán.
-Annyira örülök, hogy megismerhetlek, Y/N!-mondta, és megölelt. Utána leültünk az asztalhoz, és megkóstoltuk Kook anyukájának mesterműveit.