Ravn:

A nap első sugaraira ébredsz egy pár ölelő kar között. Elégedetten mosolyogva fészkelődsz el Youngjo ölelésében, majd szemeidet lassan kinyitva egy mélybarna, szerelemtől sugárzó tekintettel találod magad szemben.

- Jó reggelt, Hercegnőm – szólal meg azon a reggeli mély karcos hangon, amivel minden apró szőrszálat égne állít a tarkódon minden alkalommal. Ujjai finoman táncolnak a bőrödön, amit csak lehunyt szemekkel élvezel.

- Szia! – pillantasz újra a szemeibe, mire csak elmosolyodik és édes, lágy reggeli csókba von, amit odaadóan viszonozol, ahogyan minden apró érintést is.

Seoho:

Apró mocorgásra és halk kuncogásra ébredsz, de annyi erőd sincs, hogy kinyisd a szemeid, így csak néhány elégedetlen morgás kíséretében bújsz még jobban Seoho mellkasába, amit ő egy újabb halk nevetéssel jutalmaz.

- Tudom, hogy ébren vagy – mondja lágyan, és finoman cirógat addig, amíg rá nem nézel. – Jó reggelt! – jelenik meg egy végtelenül gyengéd mosoly az ajkain, amivel egyből meglágyítja a szíved, és egy cseppet sem vagy morcos, amiért képes volt felébreszteni.

- Jó reggelt! – dünnyögöd halkan, és nyakad kinyújtva csücsörítesz felé, hogy megkapd a szokásos reggeli csókod. Ő pedig csak fejcsóválva teljesíti a ki nem mondott kívánságod.

Leedo:

Kellemes illatra és finom, lágy érintésekre ébredsz. Lassan nyitod ki a szemeid, és találod magad szembe a mosolygó Szerelmeddel, aki néhány virágszirmot forgat az ujjai között, majd mikor észre veszi, hogy felébredtél, finoman simít végig velük a bőrödön, ami eszedbe juttatja a múlt éjjel történeteket, így lassan elvörösödve fúrod a fejed az egyre szélesebben vigyorgó Geonhak mellkasába.

- Mi jutott eszedbe, Hercegnőm? – súgja a füledbe mély hangján, amire csak egy önkénytelen halk sóhaj a válasz, aminek hallatán csak lágyan felnevet. – Én mondtam, hogy imádni fogod – vigyorogja pimaszul, majd mikor egy párnával támadnál neki, csak mosolyogva magára húz, és egy csókkal feledteti el minden bosszúságod.

Keonhee:

Te vagy az, aki először ébred, így csak csendben figyeled a Kedvesed békés, nyugodt alvó arcát, amíg Keonhee megérezve, hogy figyeled, lassan ébredezni kezd.

- Nem illik másokat álmukban bámulni – morogja egy széles vigyorral, mire te csak megforgatod a szemeid.

- Mintha te nem néznél engem reggelente  – válaszolsz, miközben hozzábújva támasztod az állad a mellkasára, ő pedig csak lágyan zongorázik végig a bőrödön a gerinced mentén.

- Az más, nekem lehet – súgja csukott szemmel, mire csak belecsípsz. Felszisszenve pattannak fel a szemei, majd egy mozdulattal fordít maga alá. – Úgy látom sok az energiád, Baby – csap le vigyorogva az ajkaidra, majd addig nem áll le, amíg a szerinte megfelelő szintre nem fáraszt.

Hwanwoong:

Apró puszikra és finom simogatásra térsz magadhoz, és csak mosolyogja húzódsz közelebb Szerelmed forró testéhez. Hwanwoong ujjai lágyan siklanak végig a meztelen testeden, mire a csiklandós érzéstől összerándulsz, és lassan kinyitod a szemed.

- Boldog vagy – állapítja meg egy lágy, kedves mosollyal, miközben szorosan magához ölel és a tested szép lassan a magáéra húzza.

- Boldog vagyok – támasztod meg az állad a mellkasán. Az idillt csupán a szemeiben felvillanó pimasz fény rontja el, ami mindig valami frappáns megszólalás előjele. Ezúttal is.

- Nincs mit tenni, fantasztikus vagyok ebben is – jegyzi meg vigyorogva, te pedig először fülig vörösödsz, majd egy párnával fejbe vered, végül a közös reggeli zuhany hagyományát megtörve nevetve indulsz el a fürdőbe, és akárhogy könyörög, nem is engeded be magad mellé.

Xion:

Az első közös éjszakátok után arra ébredsz, hogy Dongju lassan kimászik mellőled az ágyból, és eltűnnek az eddig a testedet kellemesen ölelő karok, ami miatt fázni kezdesz, így önkénytelenül kapsz a fiú után.

- Ne menj el – súgod halkan, mire ő csak tétován visszafekszik melléd. – Így jó – mondod még szinte az álom határán, ahogy visszabújsz hozzá, szorosan hozzásimulva. Érzed, ahogy egy pillanatra megfeszül, és szinte tapintható a zavara. – Hozzám érhetsz – súgod egy pimasz mosollyal a mellkasába. – Az éjjel nem zavart, hogy nincs rajtam ruha – kuncogod.

- Igazából most sem zavar – találja meg a hangját pár pillanattal később, és az aprócska beszólás hatására megembereli magát, és egy igen kellemes reggeli ébresztőben lesz részed... erről gondoskodik.