Hongjoong:

Ahogy rájön, hogy összekeverte a két dobozt, nem győz hálát adni az összes Istennek, akiről csak életében hallott, hogy vicces ajándéka – amit a család előtt tervezett átadni – végül a szakácskönyv lett, és nem az elsőre kinézett pink, bolyhos bilincs.

- Ez célzás akar lenni, Fiatalember? – kérdezi nevetve Édesanyád, aki láthatóan veszi a lapot szerencsére.

- Azért még én maradok a Kedvenc vőjelölt ugye, Anyuka – vigyorodik el kissé kínosan.

Seonghwa:

Szinte az ütő is megáll benne, és kis híja van, hogy meg nem fullad, amikor meglátja, hogy anyukád készül kibontani azt az ajándékot, amiben a neked szánt – igencsak kettőtökre szabott – társasjáték pihen.

- Állj! – pattan fel, és gyorsan kikapja Anyukád kezéből a dobozt. – Inkább ezzel tessék kezdeni – nyomja a kezébe a valódi ajándékot egy hihetetlenül kínos vigyorral az arcán, a tiédet pedig egy elegáns mozdulattal rúgja arrébb.

Yunho:

Egy pillanatnyi kínos csend telepedik a lakásra, amikor Anyukád kuncogva emeli fel az ajándékdobozból kivett "She is my Baby!"-feliratú pólót, miközben Yunho igyekszik a lehető legkisebb méretűre összezsugorodni.

- Ehhez azért nekem is lenne pár szavam – neveti apukád, a Kedvesed pedig már a nyakadba bújva vinnyog.

- Vége van már? – kérdezi esdeklőn, te pedig csak nevetve húzod fel egy apró csókra.

Yeosang:

Yeosang imád borzalmas ajándékokat adni. Vagyis inkább borzalmasakat is. Egyszerűen minden évben elsüt valami olyan poént, ami nélkül egyébként tök jól túlélnéd a karácsonyt. Na jó, valójában hiányoznának... de most legalább visszanyal a fagyi.

- Kislányom, nekem így is szép vagy – mutatja feléd anyukád egy kissé megilletődött mosollyal a számodra készített bögrét, amiről az egyik szürke, felhőmaszkban rólad készült lesi fotó pillant rád vissza

- Hát nem én vagyok a legjobb férjjelölt – kérdezi Yeosang megpróbálva bevetni a cukiságát.

San:

Elképesztően hálás vagy azért a csodáért, hogy idén San nem valami felnőttfilmes jelmezhez hasonló meglepetéssel állt elő karácsonykor, hanem az egyik már régóta nézegetett csinos ruha mellett tette le a voksát. Így anyukád nem kap heveny szívbajt, ahogy meglátja, amikor a Kedvesed véletlenül nem jó dobozt ad át neki.

- Igazán szemrevaló ruha, de ezt biztos nekem szántad? – kérdezi anyukád kedvesen. – Rég volt ez az én méretem.

- Anyuka még ma is gyönyörű – hízeleg a Szerelmed, mire te csak a szemeid forgatod. – Tudja, nézd meg az anyját, vedd el a lányát – kacsint, majd a megfelelő dobozt átnyújtva vigyorog rá a kacagó Anyukádra.

Mingi:

Döbbeneted egy pillanatra úrrá lesz rajtad, mielőtt kitörne belőled a kacagás, amikor meglátod a szintre holtra vált Mingit, a homlokát ráncoló apukádat, és a szintén nagyon nevető anyukádat, ahogy az előttük heverő piros, "Mingié" feliratú csipkebugyit nézik, amit Édesanyád pár pillanattal ezelőtt húzott elő a Mingi által kapott dobozból.

- Igen? – vonja fel Apukád a szemöldökét, de a szája szélén ott bujkál egy huncut mosoly.

- Beszéljük meg – nyel a Kedvesed egy hatalmasat, és minden cukiságát beveti, hogy meggyőzze a családfőt, aki még évek múltán is felemlegeti neki a "bugyifiaskó"-t.

Wooyoung:

Ha választania kellene a Kedvesednek a jelenlegi szituáció és a Pokol között, valószínűleg önként vonulna az egyik bugyorba ázni. És nagy valószínűség szerint te is vele tartanál minden ellenkezés nélkül.

- Erről nem biztos, hogy tudni akartam – próbálja oldani a kínt a tesód, amit az igencsak szexi fehérnemű, és a mellette pihenő "Te lehetnél ma éjjel a Karácsonyi Angyalkám" üzenet váltott ki, amelyet Édesanyád talált a Wooyoung által neki adott ajándékcsomagból.

- Eltévedt üzenet? – kérdezi a kedvesed megszeppenve, mire mindenkiből egyszerre tör ki a nevetés, anyukád pedig egy mindet tudó vigyorral adja a kezedbe a neked szánt ajándékot.

Jongho:

Egészen nagy tételben mernél fogadni arra, hogy nem egészen így tervezte Jongho az első közös karácsonyt a szüleiddel, ahogy ez most éppen megtörténik. Néma, döbbent csend fogadja a közös, szexi fotóitokból összeszerkesztett naptárat, ami Anyukád ölébe hullik az aranyszínű csomagolópapírból.

- Öhm, mit is mondtam magamról? – kérdezi Jongho egy kínos vigyorral, miközben kikapja Anyukád kezéből a naptárat, aki továbbra is csak kissé sokkosan mered maga elé. – Ja igen, Choi Jongho vagyok, és az hiszem, jelentkezem a következő űrprogramba!