– Noel, ébresztő, lekésed a reggelit!
Üdvözölt kedvesem egy reggeli csókkal, majd kibujt a takarónk alól.
– Mégis mennyi az idő?
– Már 9 óra. Csak nem fáradtál el tegnap ennyire a teljesítményemben?
– A tegnapi tojásrántottádra gondolsz? Mert, ha igen, abban megeshet, mert olyan kábító volt, hogy kidőltem tőle.
Olyan jó volt kinézni az ablakon egy ilyen nyugodt reggelen
Csak bámulni kék égre festett fehér felhőket, mintha minden rendben lenne. Hiszen minden rendben van.
Hál' Istennek mindannyian megúsztuk. Apa, Anya, Benett és én is csak kisebb sérülésekkel. Bár Bonónak amputálni kellett a fél lábát, így most műlábon jár, de még ez is, jobb, mint hogyha már nem lenne közöttünk. Szerencsémre engem csak súrolt a golyó azon a napon, így egy enyhe ájulással és kisebb fájdalmakkal megúsztam.
Most, így másfél év után összeköltöztünk egy kis lakásban, és boldogabbak vagyunk, mint valaha. Egy háború sok mindenre megtanítja az embert, de legfőképpen arra, hogy mekkora ajándék is az élet, mert akár egy rossz lépés és el is veszítetted.