Hát, nem mostanában volt rész. Magyarázkodni nem fogok. A lényeg, hogy ilyenek elő fognak fordulni.
Kissé rövidebbre sikerült, attól függetlenül remélem élvezhető lesz.

Jó olvasást!

Lauren sóhajtva parkolt le a garázsban, ahol Stark mérges tekintettel és keresztbe font karokkal várta. Lauren bánatát át vette az idegesség, amint meglátta a zsenit. Leállítva az autót, kiszállt belőle és a mérges férfi elé sétált. A kulcsot felé nyújtotta még a cipője orrát bámulta, hisz azt most sokkal érdekesebbnek találta.
– Magyarázat? – vette el a kulcsot a lánytól.
– Nincs. – rántott vállat Lauren. Tony elmélyült a gondolataiban, aki pedig kívülről látta az azt mondta volna, hogy jelenleg vitatkozik saját magával.
– Legközelebb kérd el és ha jó kedvem van elviheted. – mondta sóhajtva. – Viszont óvatosnak is kell lenned, ha elhagyod a Tornyot, rendben? A Hydra nem alszik. – indult meg befelé Tony, de amint észrevette, hogy a lány nem követi megtorpant. – Nem jössz? – nézett hátra a válla felett.
– De. Mindjárt. – felelte Lauren a cipőjét bámulva. Stark szemöldökét ráncolva fordult meg.
– Történt valami?
– Nem. – nézett rá egy halvány mosoly kíséretében.
– Aha, persze. Tudod mit, bármi is történt bármikor ihatunk rá. Rendben? – kérdezte Tony. Lauren halkan felnevetett.
– Rendben.
Stark egy apró mosollyal az arcán, megfordult majd lelépet. Lauren még egy kis ideig ott állt. Elgondolkozott, a fejében lévő hang szavaira koncentrált, mire végül bement a Toronyba ő is. Egyenesen a konyha, egyben nappali emeletre ment, ahol Bucky is tartózkodott a Kapitány és Sam társaságában. Lauren szíve a torkában dobogott ahogyan meglátta a férfit és bár Bucky haragudott a lányra pár órával ezelőtt, mégis a haragja oda szállt. Csak megakarta ölelni és bocsánatot akart kérni amiért felbőszülve ott hagyta, de nem tette. Miért? Túl büszke ahhoz?
Lauren felfogva a helyzetet, hogy ebből már nem kerül ki sehogy elindult a konyhába és még elsietett a kanapén ülő férfiak mellett, sunyiban biccentett Barnesnak.
Bucky elnézést kérve fel állt és a lány után sétált, aki a konyhapultnak dőlt.
– Tudod.. – szólalt meg Barton. – Aranyos és egyben odáig vagyok azért amiért aggódsz értem, én csak... – akadt el szavaiban. – Nem akarom, hogy nagyon ragaszkodj hozzám. Nem akarom azt, hogyha történik velem valami, akkor téged is magával rántson az eset.
Barnes csendben hallgatta a lányt és megértette, hogy Lauren félti őt, mégha nem is vallja be. Félti attól ha a lányt elveszíti, összetőrhet.
– Ezzel elkéstél. – felelte Bucky, mire Lauren mereven figyelni kezdte. – Tudod, már annyira az enyémnek tudlak, hogyha bármi történne veled az...a lényeg, hogy nem engedem senkinek azt, hogy hozzá nyúljon vagy bármit tegyen azzal ami az enyém.
Lauren fülig vörösödött Barnes szavaitól. Annyira zavarba hozta a férfi, hogy még lélegezni is elfelejtett és valahol mélyen belül várta, hogy kimondja az Sz betűs szót, de nem tette, így a lánynak magához kellett térnie.
– De te neked sem eshet bajod.
– Miért? – vonta fel Barnes az egyik szemöldökét.
– Mert, ami az enyém ahhoz senki nem nyúlhat.
Bucky elkuncogta magát majd a lány elé lépett. Kezeit a derekára vezette, ahogyan vészesen közeledett ajkaihoz, melyek melegek és édesek voltak.
– Az enyém vagy. – suttogta Barnes a lány ajkaira.
– Te pedig az enyém. – válaszolta Lauren majd újra megcsókolta Barnest.

Egy héttel később.

– Bucky! – dübbörgött Lauren a fürdőszoba ajtaján. – Én is beakarok jutni az edzés előtt!
– Csatlakozz hozzám! – kiabált bentről Barnes. Lauren teljesen el vörösödött és most nagyon megköszönte, hogy nem látja párja az ajtó miatt.
– Bucky! – szólt rá Lauren halkabban, egyben mérgesen. Ebben a pillanatban az ajtó kinyílt, ami mögül kilépett Bucky egy szál töröközőben. Lauren szeme megakadt izmos felső testén majd Barnes nevetésére nyelt egyet és fél nézett a kék szemekbe.
– Külön fürdőszobád van és ezt nem rosszból mondom. De ha már az enyémet szeretnéd használni elvárom, hogy néha közösen, együtt használjuk. – nyomta meg a közösen és az együtt szót. Lauren mégjobban elvörösödött és a földet pásztázta, amíg Barnes el nem nevette magát és ujjait álla alá csúsztatva fel nem emelte a lány fejét. – Csak vicceltem, bár elgondolkodhatnál rajta. – nyomott egy gyors csókot Lauren szájára majd ott hagyta a talpig döbbenetben és zavarban lévő lányt. Lauren mély levegőt véve, összeszedte magát és bezárkózott a fürdőbe. Homlokát a hideg ajtónak támasztotta és mély levegő vételekkel próbálta dübörgő szívét lenyugtatni. Rendbe hozva magát kilépet a helyiségből, de Bucky már nem volt a szobába. Felöltözött majd kilépve a szobából a lift felé sietett. Pillanatok alatt találta magát a kívánt emeleten, ahol a Bosszúállók éppen reggelijüket fogyasztották. Bucky, amint meglátta párját, a neki készített ételt lerakta az asztalra, Lauren pedig megköszönve ült le elé.
– Szólhattál volna, hogy elköltöztél. – mondta Natasha a Barton lánynak, aki csak a szemöldökét ráncolta.
– Tessék?
– Sose talállak a szobádban. – itta ki poharra tartalmát. Lauren Buckyra sandított a szeme sarkából, aki szintén őt nézte.
– Hát nem érzitek? – szippantott bele a levegőbe drámaian Sam. – A szerelem illata.
A páros arcára pír szökött, mire Natasha mindent sejtően elmosolyodott.
– Szóval innen fúj a szél. – mondta az ügynök.
– Hagyjátok a fiatalokat. – mosolygott a Kapitány, reggelije felett.
– Már megbocsás Kapitány. Hajas baba és te több, mint száz évesek vagytok, Lauren pedig jóval fiatalabb. – dőlt előrébb a székben Tony. – Drága pedofil barátom. – nézett rá Buckyra. – Mi a taktikád? Oszd meg velem az Isteni vonz erőd hatását.
– Tony! – bökte oldalba a Kapitány.
– Csak kíváncsi vagyok. – rántott vállat a zseni. Lauren és Bucky továbbra is zavartan fogyasztották a reggelijüket. A lány felnézett és megpillantotta nagybátyját a konyhapultnál reggelizni. Fogadni mert volna, hogy az előbbiek hallatán csak mérgesen morgott, belül pedig önmagával veszekedett, hogy nehogy megszólaljon. Ha mészólalt volna, akkor a hangulaton is rontott volna, negatív kommentjével.
– Ma nem biztos, hogy meg lesz tartva az edzés. De azért számítsatok rá. – végzett ételével Natasa majd az asztaltól fel állva elhagyta az emeletet.
Csend van. Csak az étkezési eszközök hangja hallatszik, mikor a tányérhoz érnek. Lauren megköszörülte a torkát és Buckyra nézett. A férfi egyből meg érezte, ahogyan a barna szemek vizslatják, így fejét felkapva Laurenre nézett. Bár semmi különöset nem akart a lány, de Barnes tudta mit szeretne. Az érintését. Bucky rendes kezét, Lauren combjára simította, amin ujjaival apró köröket írt le. Sokkal nyugodtabbá vált a lány, de valaki viszont sokkal idegesebbé.
– Most komolyan, srácok? – csapta le tányérját a pultra Clint.
– Clint? – kérdezett volna a lány, de nagybátyja egyből folytatta.
– Lehet ne, hogy ne itt csináljatok ilyeneket vagy esetleg csak előttem ne? – viharzott ki a konyhából. Lauren lehajtotta a fejét sóhajtva még Bucky erőt nyújtva neki, gyengéden megszorította a combját. A lány ránézett egy halvány mosoly kíséretében ami hamar eltűnt az arcáról, mikor újra a reggelijét ízlelgette. Bár sokkal keserűbbé vált az étel, mégis letuszkolta a torkán. Azt hitte, hogy már ezt az egészet eltudtál simítani Clinttel, de tévedett.

Lauren erősen csattant az edzőterem szőnyegén. Felnyögve fordult a hátára majd Natasha kezét elfogadva felkelt a földről.
– Hallottam Barton kirohanásáról. – állt újra támadó állásba az ügynök. Lauren mélyeket lélegezve, újra készen állt a támadáshoz.
– Fogalmam sincs, hogy mit kéne tennem. Nem fogadja el a döntésem és Buckyt. – mondta a lány, mikor is Natasha elindult felé. Ütéseit kivédte majd lábával gyomrom rúgta Romanoffot.
– Csak félt téged. – szippantott mélyen a levegőbe.
– Tudom és ezt megértem. – szedte lábait a vörös felé. Mikor elé ért elhajolt Nat lába elől, de mikor kiegyenesedett újabb ütést kapott, ami elől már nem volt ideje elhajolni. A szájánál lévő, fájdalmas ponthoz kapott, amit óvatosan tapogatni kezdett.
– Megfog barátkozni a ténnyel. Ő is nehéz időszakon megy keresztül. – mondta Nat, mire Lauren szemöldökét kezdte ráncolni. – Annyira szeret téged, hogy azt el sem tudod hinni. Elveszítetted a testvérét, történt ez az elején és bár már régen volt mégis fáj neki. Rád támadott a Hydra, a lányára, csak gondolj bele és most legfőbb feladata, hogy a családját biztonságban tudja. Rosamund már Laurával van és a többi kicsivel egy olyan helyen, ahol senki sem fog rájuk találni. – ült le az ügynök a szőnyegre. Lauren Natashát hallgatva rosszul kezdte el érezni magát, hogy eddig csak a saját problémáival volt elfoglalva. – Te pedig a Hydra ellen fogsz harcolni velünk, Jonathan.. – itt elhallgatott majd keresve a szavakat elnézett az ajtó irányába aztán vissza Laurenre. – Talán meghalt, talán nem.
Lauren még csak most fogta fel, hogy milyen súlyos is az a helyzet amit magával hozott és az, hogy ezt Clintet, mennyire rosszul érinti.
– Meg kell keresnem. – indult el az ajtó irányába. Romanoffnak eszébe se jutott megállítani csak halványan elmosolyodva figyelte, ahogy a lány elhagyja a termett.
Lauren a folyosón futva kezdte el keresni Clintet, viszont szerencsétlenségébe, neki futott az ikreknek így mind a hárman a földön kötöttek ki.
– Neked is, szia. – állt fel Pietro és fél segítette a két lányt.
– Hova sietsz ennyire? – kérdezte Wanda.
– Clintet keresem. Nem láttátok? – kérdezte sürgetősen, de két Maximoff nemlegesen rázták a fejüket. Lauren többet nem kérdezett csak tovább sietett és azon volt, hogy mihamarabb Clintre találjon. Mikor meglátta a férfit bemenni az egyik ajtón utána kiabált és már szaladt is volna ha megnem állítják.
– Ms.Barton. Mindenkit a Quinjethez kéretnek felfegyverkezve. Bevetésre indulnak. – felelte Péntek, mire Lauren csak mérgesen felnyögött.
– Nagyon fontos dolog ez, Péntek?
– Attól tartok, igen Ms.Barton. A szuperkatonákra találtak rá.
Lauren mérgesen fújta ki a levegőt majd a lifthez képet és a gombokra vágott. A szobájába indult elsőnek ahol összeszedte a cuccait majd rohant a Quinjethez.
– Mi történt? – szállt fel a többiekkel a gépre.
– Meg vannak és meglepetés szerűen lecsapunk mindegyikőjükre, de elsőnek ki kell hoznunk egy S.H.I.E.L.D. ügynököt. – felelte a Kapitányt. Natasa már indította befelé a Quinjetet, mire Clint is megérkezett, oldalán Bruceal. Úgy döntött Lauren, hogy nem most fog vele megbeszélni mindent majd csak akkor mikor visszatérnek a Toronyba.
– Mindenki készen áll? – kérdezte Natasha és bár választ nem kapott tudta, hogy beleegyező igen lenne mindenkinél.