27
YANG HAEMIN:
Ugy vágtam neki a mai napnak hogy a fiúk már nem voltak otthon. Fontos ügy miatt bekéreték a kiadoba igy rohantak de egy űzenetbe megírta heeseung hová tűntek ugyan is ugy volt ők vittek volna suliba de szerencsére buszal nincs messze. De még gyalog is beérnék az első órámra.
Ami viszont nem kerülte el a tekintetemet hogy jungwon szemei alatt nagy táskák uralkodnak a szemei feldaggadtak és pirosak. Sírt de vajon mi miatt? Olyan rideg és semmit mondó volt reggel ami nem megszokot nála. Egyszerűen nem tudtam hová tenni de betudtam hogy bal lábbal kellt.
Szóval szép nyugiba lezuhanyoztam majd jó alaposan megmostam az arcomat hogy legalább ha egy kicsikét is de felébredjek és felkészitsem magamat a mai napra. Felöltöztem a mai szettembe ami egy fehét hosszú úju haspoló volt egy fekete nadrágal és egy fehér cipővel.
Azért megnyugtat hogy jungwon mikor ruhakat vásárolt nekem feleslegesen legalább azt tudta milyen a stílusom. Bár elég let volna elmenni a családi hazunkba és elhozni a ruháimat. De jungwon hajthatatlan személyiség és ezel pontosan tisztában is voltam.
Ahogy kiléptem a dormból és elindultam a busz megálló felé ugy éreztem mintha követnének ezért hátra hátra pillangatam és gyorsan felszálltam a buszra ami azonal el is indult a suli felé. Szívemre helyeztem tenyeremet és probáltam lenyugtatni magamat és a hevesen dobogó szívemet ami ki akar ugrani a helyéről. Nagyon megilyedtem de szerintem ez is az agy szüleményem volt igy az út további részében zenét hallgatam majd a sulinál leszáltam a buszról és elindultam be a suliba egyenesen rosé felé aki vadul ingetetet nekem az egyik padon ülve. Mosolyogva sétáltam felé nem törödve több diák égető tekintetével sem. Többek között arehyunal sem aki egy csapat lányal nevetgélt egészen addig amég meg nem látot engem. Keztem feszélyve érezni magamat de nem akartam hogy hatásal legyen rám.
-Uh vidámnak festesz ma reggel-konstrolálta vigyorogva majd felállt és karjaiba vont
-Igen, kifejezeten-mosolyogtam rá. Szerencsére a krém segitet a sebeknek igy kevésbé fájt annyira amikor lépek.
-Hát nem sokáig leszel az-húzta el a szájat mire értetlenkedve vontam fel a szemöldökömet
-Miért?
-Dupla matekal kezdünk-grimaszolt mire muszáj volt felkuncogtam-Amugy...-halkult el lehajtva a fejét-Látad a posztot nem igaz?-kérdezte de én csak értetlenkedve ráztam meg a fejemet mire sóhajtva kapta kezébe telefonját majd még egy sóhaj után forditota felém a készüléket nekem meg a számhoz kellet kapnom ahogy kikaptam rose kezéből a telefonját. Egy régi kép volt csak rólam még is annyira elszégyeltem magamat ugyan is azon a képen csak egy melltartó volt rajtam és egy bugyi. Igen voltak ám áll barátaim is csak...sosem szeretem felhozni. A képen totálra be voltam baszva és oktalanul lefotoztak miközben azt hajtogaták csak egy vicc lesz és hogy jó lesz. Könnyeim megeredtek ahogy a kép alá írt szövegre pillantotam.
"Ime a gimi kurvája. Bárkinek kapható hiszen neki mindegy csak legyen egy fiú aki megkeféli. A suli megszégyenitője🤣"
-De hiszen ez....-ráztam meg a fejemet könnyek között mire rose együttérzően a vállamra tete a kezét és szomorúan rám mosolygot. Mikor viszont kiakarta venni a kezemből a telefont én vissza húztam és a kommentek kezdtem el pörgetni.
-Haemin...ne szomoritsd magad a kommentekel-szólalt meg halk hangon de én nem figyeltem rá
"Úristen megkora egy ribanc"
"Dugnám"
"Ez nem az aki heeseungra is rá akart hajtani?"
"Szégyen ez a lány"
"Hogy lehet valaki ilyen...szégyentelen?"
-Ezek után-tetem magam melé a telefont számhoz kapva probálva vissza tartani a kikivánkozó könnyeimet mire rose magához rántva hagyta hogy össze könnyezem a baba rozsaszín felsőjét-Hogy nézek majd a bátyám és heeseung szemébe?-rázkodot a testem mire rose hirtelen tolt el magától majd törölte le a könnyeimet.
-Biztosan megértenek ha mindent elmondasz a történtekről. Nem tudod ki tete?-cikázot szeme szemeimbe mire szipogva egyet bologatam
-Arehyun-mondtam ki a nevét mire rose csak felnevetet
-Figyelj arehyun baromi nagy ribanc és szokot fenyegetőzni de soha nem tenne ilyet. Erre én vagyok a példa. Miert csak veled tenne ilyet ha nem csak téged utál?
-Te...még véded?-ráztam meg a fejemet hitetlenül -Hiszen elvette a pasidat
-Az a kapcsolat amugy sem volt jó. Már a kezdetekben tudtam hogy nem fog menni-legyintet nem törödően mire kezdtem érteni miért védi arehyunt.
-Szerinted nem lenne képes erre?
-Ugyan haemin....nem csak körülőted forog a világ. Ő sok embert utál még is nem gondolod mert utálod azért nem kéne bizonyiték nélkül vádaskodnod?-rivalt rám mire kikerekdet szemekel néztem rá a semleges arcára
-Neked támogatnod kellene nem?-kérdeztem ridegen majd megfogva a táskamat és letörölve könnyeimet hagytam faképtél és indultam be a suliba.
-Hé haemin-szólt utánam egy idegen fiú-Dugnálak nem lenne kedved valamikor átjöni?-kérdezte mire barátai csak felnevetek szemeim meg még tőbb könnyekel teltek meg
-Mennyiért válalod amugy? Tudok fizetni is ha akarod-nyúlt a zsebébe egy szőke hajú fiú a barátai meg még jobban el kezdtek nevetni.
-Ugyan srácok-tete a szőke hajú fiúra a kezét arehyun-Most nagyon a lelkébe gázoltatok-bigyesztete le ajkait megjátszva-Haemin szerintem nem bánád meg ha elválalnád. Rád férne egy jókora baszás-nevetet fel lenézően
-Basszátok meg-csak ennyit mondtam és miután sietős léptekel sietem a sulis szekrényemhez még halodtam ahogy felnevetnek a hátam mögött. A szekrényemhez érve elképedtem a sok cetli miatt ami várt engem. Egyre szebb szavakal illetek. "Kurva" "lotyó" és ehez hasonló üzenetek fogadtak engemet amik miatt képes lettem volna a földbe sülyedni szégyenemben.
-Na hogy tetszet a poszt?-dölt a szekrénynek arehyun karba vont kezekel szórakozotan mire becsaptam a szekerényem ajtaját és gyilkos szemekel néztem rá
-Te voltál nem igaz?-üvöltötem rá dühösen de ő csak ártatlan szemekel tárta szét kezeit
-Én nem tudom miről beszélsz de én a helyedben nem mernék a bátyám szemébe nézni ezek után kivált mert a kiadó már rég tud rólad és erről az egészről is. Ez nem fantasztikus? -nevetet fel gúnyosan majd tovább állt lefagyva ott hagyva engemet a szekrényemnél. Nem tudtam mit tegyek. Csak a szekrényemnek döltem és tenyerembe temetem arcomat. Kiakartam szaladni a világból és azt kívántam bárcsak egy álom lenne a mai nap.
Hirtelen érintete meg valaki a kezemet mire összerezzentem és ilyedtem néztem fel a személyre aki nem volt más mint baekhyun aki kedvesen mosolygot rám.
-Jöttél hogy te is le kurváz?-töröltem meg a szemeimet majd dobtam a vállamra az eddig földre rakot táskámat.
-Miért kellene?-értetlenkedet mire szipogva emeltem fel a szemöldökömet
-Nem látad a posztot?-szipogtam könnyes szemekel mire baekhyun megrázta a fejét de kételkedően néztem rá igy felsóhajtot egy pillantra és el nézet rólam
-Jó, láttam na és? Ne is törödj vele haemin nem ér annyit-probált vigasztalni csak hogy nem voltam abban az állapotban hogy nyugodt legyek.
-Lehet csak hogy-fujtam ki egy adag levegőt szagatotan-Rose is nekem állt pedig tudja jól hogy arehyun igen is képes lenne ilyesmire-nevetem fel keserűen mire baekhyun bolintot egyet
-Figyi nem lenne kedved elmenni valahová? Talán nem ártana a friss levegő neked sem-mosolygot rám vidáman mire bolintotam egyet majd elindultunk a kijárat felé.
Halisztok!
Tudom. A dal abszolut nem illik ide csak gondoltam jobb ugy olvasni hogy van egy kis zene is hozzá. Remélem élvezhető lett a rész. Csak lebetegedtem igy akartam hozzni egy részt amiben hibák lehetnek de csak holnap fogom javitani ugyan is nincs hozzá most erőm.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro