Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Part 5.

-Ne kúrj fel!- emeltem fel a hangomat mire mutató ujját a szája elé emelte.

-Nem kúrlak fel, mert nincs mivel, de igen, ő az! Már akkor látszott rajta, hogy feszült amikor a karjaidba vetted, amikor pedig elkezdted fogdosni megrándult az arca és ökölbe szorult a keze!- suttogta kicsit közelebb lépve hozzám.

-Pont ő? Minden lépésébe bele tud kötni és pont ő az aki szerelmes Lixiebe?- akadtam ki miközben kezeimmel hadonásztam.

-Nyugodj már le!- fogta le kezeimet.

Vettem egy nagy levegőt majd bólintottam egyet és együtt hagytuk el a konyhát. Leültünk a két személyes kanapéra ami a 7 személyessel volt szembe. Elfértünk volna a 7 személyesen is mivel Felix, Chan ölében foglalt helyett míg Innie SeungMin lábain talált kényelmet, de jobb úgy  gondoltuk jobb ha szembe vagyunk velük.

-Beszéljük meg most, hogy ki melyik sráccal lesz egy szobában. Én ma egyedül alszom szóval Jisungie reménykedj, hogy a kis pasidat kapod szobatársnak!- nézett rám majd Inniere.

-Kitúrsz a szobánkból?- kérdeztem szomorúan majd durcásan elfordultam tőle.

Nevetve állt fel a kanapéról majd a konyhába ment és pár perc múlva papír galacsinokkal tért vissza amit leülve beletett egy sapkába.

-4 ember fog húzni!- nyújtotta középre a sapkát. -Chan, HyunJin, MinHo, ChangBin!- sorolta a neveket én pedig csak szemeimet forgattam.

Ez annyit jelent, hogy nem kerülhetek Innievel vagy Felixszel egy szobába és ez elszomorít. Van még remény! Chan hyung normális és őt még szeretem is szóval ha ő húz engem akkor nagyon boldog leszek.

-SeungMin!- mondta Chan miután kibontotta a cetlit.

-Elfogyott a reményem!- motyogtam majd megvártam amíg HyunJin is kibontja a galacsint.

-JeongIn! - gyűrte össze a lapot miután felolvasta a nevet.

-Faszom!- mondtuk egyszerre Innievel mire Chan szúrós szemekkel nézett ránk hiszen nem szereti ha káromkodunk.

-Felix..-olvasta fel ChangBin a pici lapon lévő nevet.

Lixre néztem aki láthatóan nagyot nyelt és legszívesebben ellenkezni akart volna, de végül nem tette. Lehunyta szemeit és inkább Chan mellkasának dőlt.

-Hát Jisungie úgy látszik egy szobában alszunk!- kacsintott rám MinHo hyung.

Hirtelen csapott arcon a felismerés és levert a víz. Én Lee Kibaszott Szexi MinHoval fogok egy szobában aludni? Ez minden álmom és egyben a rémálmom is!  Úgy érzem, hogy nagyon le kell innom magam majd az este ha aludni akarok egy szemhunyásnyit...

-Nem küldöd le a földre!- veregette meg a vállamat Soo Mi mire lebiggyesztettem az alsó ajkam.

-Pedig azt akartam!- durcáztam be.- Miért nem aludhatok Felixszel vagy Innievel?- álltam fel a helyemről.

- A kérdésem ugyanez! Valaki mentsen meg tőle!- mutogatott Innie HyunJin hyungra aki csak szemeit forgatta.

-Engem meg tőle vagy tudjátok mit mentsétek meg őt tőlem, mert ha a fejemre jön párnába nyomom az arrogáns képét!- lettem ideges egy másodperc alatt amin Soo csak vigyorgott.

-Aki kötekedik és piszkálódik esetleg úgy megbántsa a másikat, hogy az sír, páros lábbal rúgom ki a házból és addig nyaggatom a keresztanyám amíg kényszerszünetre nem küldi!

-Ezt már megbeszéltük párszor!- karolta át HyunJin ChangBin vállát.

-Tartsátok is be! Évek óta ismeritek egymást és még egy kedves szavatok se volt hozzájuk. - ültem vissza a helyemre majd elővettem a telefonomat.

-Mondanék valamit, de inkább nem teszem. - rántott vállat Jin hyung.

-Inkább induljunk el végre a vidámparkba!-  pattant ki Felix Chan öléből.

-Rendiii!- álltam fel ismét a kanapéról és hirtelen jobb kedvem lett.

Amíg Felixszel már caklipakliba vágtuk magunkat addig a srácok és persze Soo Mi ráérősen öltöztek.

-Hogy lehetnek ilyen lassúak?- kérdeztem a mellettem állótól akinek már vöröslött a feje. -Hé mi a baj?- néztem arra az irányba ahová ő is.

ChangBin és HyunJin már készen voltak és kézen fogva szerelmes pillantásokkal ajándékozva egymást beszélgettek.

-Nagyon aranyosak vagytok együtt, de indulhatnánk?- kérdeztem mosolyogva ami kicsit sem volt kedves inkább flegma.

-Mehetünk oppa!- nevetett Innie majd kezemet megfogva indult ki a házból.

-Oppa?- kérdezte Lix miután észhez tért és jött ő is utánunk.

-Csak kicsúszott nem szoktam így hívni egy fiút sem!- fintorgott egyet majd idegesen a hajába túrt.

-Ha egész végig ezt fogják csinálni én a végén elfogom bőgni magam.. Nem akarok a vidámparkban sírni, mert ott vidámnak kell lenni!- dőlt neki Innie a kocsimnak amivel Soo időközben kiparkolt.

-Inkább szálljatok be a kocsiba és induljunk!

Beszálltak a kocsiba aztán Soo is megjelent és beszállt ő is. Mivel  Chan még beszélgetett a többiekkel ami inkább veszekedés volt így úgy döntöttem, hogy rágyújtok. Néztem őket ahogy Chan jó alaposan lebassza ChangBint és még HyunJint is bár nem igazán értettem, hogy most mégis mi a fenét tettek. MinHo felé néztem aki neki dőlt az autónak és úgy figyelte a dühös hyungját. Be kell valljam nagyon jól néz ki ma is és most sem  tudom levenni róla a szemeim.
Annyit vettem észre, hogy megindul felém és kicsit bepánikoltam, hogy észre vette azt, hogy nagyon feltűnően bámulom őt.

-Mehetek veletek? Nem akarom egész úton HyunJin pofázását hallgatni..- állt meg előttem.

-Persze!- válaszolt helyettem Soo Mi. Mikor húzta le az ablakot? Miért mondta, hogy persze??

-Köszönöm akkor induljunk!- vette ki a kezemből a cigimet majd ledobta és eltaposta azt.

-Héé!- néztem a földön lévő csikkre lebiggyesztett ajkakkal.

-Halál fia vagy!- nevetett Soo majd felhúzta az ablakot.

-Térj észhez és menjünk!- borzolta össze a hajamat MinHo aztán pedig beszállt a járműbe.

Nulla életkedvvel sétáltam a másik oldalra majd beültem a volán mögé. Nem szeretem ha valaki kiveszi a kezemből és eltapossa a nyugodtságot nyújtó szálat, de valamiért nem tudok rá haragudni.

-Adj neki egy puszit és jobb kedve lesz. A puszik a gyengéi.- fordult hátra Soo.

-Nem fog megpuszilni senki!- bámultam tovább az utat amikor megcsörrent a telefonom.

Idegesen fogtam meg a készüléket miután megláttam apám nevét. Felvettem majd a fülemhez emeltem.

-Mi van?- kérdezem a lehető legflegmábban.

-Így kell  beszélni az apáddal?- emelte fel hangját mire csak gúnyosan felnevettem.

-Nem, így kell beszélni egy olyan emberrel aki kidobta a saját fiát otthonról!

Elemeltem a fülem mellől a készüléket majd kinyomtam a telefont és odaadtam Soonak. Másodpercek sem teltek el, de a készülék újra csörögni kezdett. Soo felvette majd kihangosította. Biccentett egyet mondván beszéljek vele hátha valami fontosat akar.

-Mi a faszért nyomtad ki?- idegeskedett a vonal túlsó végén.

-Dolgom van!- válaszoltam neki az utat nézve.

-Mégis mi? Megint valamelyik szexpartneredhez mész?

- Így van ha kíváncsi vagy, hogy alattam nyög akkor le ne tedd! Már megérkeztem a háza elé!- fintorogtam és leparkoltam a vidámpark parkoló helyiségébe.

-Mikor leszel végre normális? Azt hittem észhez térsz az évek alatt!

-Én is azt hittem, hogy végre észhez tértetek az évek alatt, de úgy hallom, hogy semmit nem változtál. Csak fogadd el a kurva életbe, hogy a kibaszott fiad más!- csaptam be idegesen a kocsi ajtót miután kiszálltunk.

-Nyugodj már le végre!- lépett mellém MinHo és nagy meglepetésemre magához ölelt.

-Ne ölelgess!- motyogtam figyelmen kívül hagyva apámat.

-Tudod mit inkább leteszem mielőtt olyat hallok amitől felkötöm magam. Undorító vagy!- mérgelődött apám.

-Ne is hallgass rá! Nem vagy undorító!- szólalt meg Soo aki szintén ideges volt.

-Nézzenek oda megszólalt a bukott modell!- nevetett apám Soo pedig csak szemeit forgatta.

-Megmondtam, hogy róla kattanj le és....

A mondatomat be se tudtam fejezni ugyanis MinHo puszikkal lepte el az arcomat. Hallottam apám hangját ahogy öklendezik, de nem tudtam rá figyelni. Soo nevetni kezdett ahogy a lesokkolt mivoltomat bámulta szóval tudom, hogy olyan vörös lehetek mint még soha. Időközben MinHo abbahagyta az arcom puszikkal való ellepését hiszen apám kinyomta a hívást szerencsémre.

-Tényleg elfelejt mindent pár puszitól. - mosolyodott el Felix majd Innie és az én kezemet megfogva indultunk az időközben elindult társaság után.

-Hyung, olyan aranyosak lennétek együtt!- hagyta figyelmen kívül a nem rég hallott veszekedést IN.

- Ne mondj ilyet!- temettem kezeimbe az arcomat és éreztem, hogy forró a bőröm.

-MinHo nem szokott puszilgatni senkit sem a barátai közül szóval érezd magad megtisztelve!- bökött meg Felix a könyökével.

-Szemétkedett apámmal semmi több és amúgy sem  bírjuk egymást.- rántottam meg vállaimat kezeimet leengedve magam mellé.

- Szó szerint odáig vagy érte szóval ne mondd azt, hogy egymást! Max ő nem kedvel téged, de nem úgy néz ki mint aki utálna.- sétált beljebb Lix a vidámparkba  –miután Soo megvette mindenkinek a jegyeket– minket pedig maga után húzott.

-Merre menjünk először?- kérdezte Soo miután összegyűltünk egy padnál.

-Én, SeungMin, Chan hyung és ChangBin hyung szeretnénk hullám vasutazni. - válaszolt HyunJin.

-Én a kísértet kastélyba akarok menni. - csillantak fel Felix szemei majd Innie és MinHo kezét megfogva jelezte, hogy ők is mennek vele.

-Nekem édes mindegy! Megyek oda ahova Soo Mi szeretne. - néztem a lányra aki elhúzta a száját.

-Pechedre én is a kastélyba megyek, de neked nem kell jönni!-simogatta meg vállamat.

-Megyek én is!- motyogtam zsebre tett kezekkel.

Azóta félek ott bent amióta kidobtak otthonról. Aznap eljöttünk ide Soo Mival és felhoztam az ötletet, hogy mi lenne ha bemennék a kíséret kastélyba. Nem igazán tudta elvenni a figyelmemet a fájdalomról így egy-két gondolat után pánikrohamot kaptam. Pont akkor ijesztett meg egy nő is szóval még a szívroham is elvitt. Azóta többször is voltam itt, de sose sikerült pánikroham nélkül megúszni.

Idegesen az ujjaimat tördelve léptem be az ajtón és próbáltam nem megfordulni és kiszaladni. Nehéz dolgom lett volna hiszen MinHo hyung mögöttem sétált látszólag nyugodt állapotban, de ha kell felborítom, kiszaladok és vissza se nézek. Ahogy sétáltunk többször is szembe találkoztunk ijesztő bábúkkal, bohócokkal és csontvázakkal, de ez még szerencsére nem szaratott be. Amikor már picit megnyugodtam akkor ugrott elém egy fazon aki úgy nézett ki mint a körből a csaj. Felsikítottam ijedtemben és a szívemhez tettem a kezemet.

-Azt hittem tökösebb vagy!- nevetett ki valaki a hátam mögül aki persze MinHo hyung volt.

Neki dőltem a falnak majd annak  mentén lecsúsztam a földre és próbáltam megnyugodni. Amióta bejöttem azóta a pánikroham kerülget és most úgy érzem, hogy nem csak kerülget. Lehunytam a könnyes szemeimet és felhúztam a térdeimet.

-Rohadj meg!- sziszegtem nagy nehezen majd akaratom ellenére is zokogni kezdtem. Éreztem, hogy a kezeim úgy remegnek mint a kocsonya és még levegőt is alig kapok.

-Jisung nézz rám!- nyúlt állam alá majd felemelte fejemet. - Nincsen semmi baj, itt vagyok veled!

-Soo...Mit..akarom!- préseltem ki magamból ezt a pár szót.

-Soo Mi már kint van, ezért be kell érned velem! - ült le mellém majd az ölébe húzott.

Percekig ültünk így, míg én próbáltam megnyugodni addig ő nyugtató szavakat súgott a fülembe és a fejemet simogatta. Miután már nem remegtem és nem is sírtam maga felé fordított az ölében és karjaimat a nyaka köré kulcsolta.

-Most már kimegyünk! Fél órája bent vagyunk és az emberek hülyének néznek minket!- tápászkodott fel majd miután felállt a földről fenekem alá nyúlva tolt feljebb nehogy lecsússzak.

Mivel már észnél voltam ezért pirulva bújtam nyakába és kiélveztem, hogy ilyen kedves velem. Hozzá tudnék ehhez szokni mindenféleképpen. Mármint nem! Ezt el kell felejtenem! MinHo és köztem az égadta világon nem lesz semmi!

-Kint vagyunk, most már leszállhatsz!- paskolta meg a combomat. - De ha nagyon élvezed a helyzetet akkor maradhatsz is!- suttogta a fülembe.

Elhúzódtam tőle és mellkasára csapva tettem le lábaimat a földre. Tartott addig ameddig nem szálltam le róla utána elengedett én pedig Soohoz siettem. Azonnal magához ölelt és fejemet simogatva szipogott párat.

-Te sírsz?- kérdeztem eltolva magamtól, de szerencsére nem voltak könnyesek a szemei.

-Tudod, hogy beszartam, hogy sehol sem vagytok? Ráadásul megint pánikrohamod volt! Elleneznem kellett volna, hogy velünk gyere! -túrt hajába ami ezáltal össze vissza állt.

-MinHo hyung velem volt és megnyugtatott!- motyogtam  zavaromban majd megigazítottam a haját.

-Köszönöm!- ment oda MinHohoz majd megölelte.

-Semmiség!- mosolyodott el kedvesen.

Miután Innie és Felix is megölelgetett mindannyian  vettünk vattacukrot és egymást etettük. Én Soo Mit, Felixet és Inniet ők pedig engem meg persze egymást.

-Undorítóan romantikus!- fintorogtam amikor láttam, hogy ChangBin és HyunJin is egymást etetik.

-Mi is ezt csináljuk!- támaszkodott meg rajtam Soo.

-Engem mindig kihagytok a buliból!- durcázott be MinHo hyung aki egyedül eszegette a mentolos vattacukrát.

-Tessék!- téptem le egy darabot a vattacukromból majd a szája elé tettem.

-Köszönöm!- kapta be a kis falatot majd viszonozta a tettemet.

-Én pedig azt köszönöm, hogy segítettél és végre nem voltál egy seggarc!- mosolyodtam el halványan.

-Semmiség mint már mondtam, de ez nem jelenti azt, hogy mostantól kedves leszek veled!-vigyorgott majd  bekapott egy újabb falat mentolos finomságot.

-Pedig a kedves MinHot szeretem!- biggyesztettem le alsó ajkam és úgy néztem bele a szemeibe. - Sebaj még egyszer köszönöm!- mosolyodtam el majd egy puszit nyomtam bal orcájára és végül odasétáltam  Inniehez és Felixhez akik belemerültek a beszélgetésbe.

-Nem akarok HyunJinnal egy szobába lenni. Tudod milyen szar a földön aludni?- nyafogott a fiatalabbik.

-Nem, nem tudom, de hidd el, hogy ma megfogom tapasztalni!- dobta ki a fapálcikát amin nem rég még volt a finomságból.

-Soo nem fogja hagyni, hogy a földön aludjatok. Ha megtudja, hogy a padlón aludtatok nem fogja érdekelni, hogy modell meg idol, arcot céloz.

-Kár lenne a helyes arcukért, de megérdemelnék..- bólogatott IN.

-Gyerünk az ajándékboltbaaaa!- rángatta meg pulcsim ujját Felix.

-Rendben, gyerünk!- mosolyodtam el miközben csillogó a szemeit néztem.

Innie és Felix előre mentek én pedig megvártam amíg a többiek is megmozdulnak végre. A két fiú után mentünk akik már javában a boltban voltak. Beléptünk az ajtón én pedig a plüssök felé vettem az irányt.

-Nézd már, itt vagy!- vette le a polcról az egyik mókus plüssfigurát Lixie. -Ilyet vettél 1 héttel ezelőtt, nem?- intézte kérdését Innienek.

-De, emlékeztet Jisung hyungra!- mosolygott JeongIn kivéve Felix kezéből a plüsst amit visszatett a helyére.

-Nekem van egy sivatagi róka plüssöm, egy fogatlan plüssöm és egy macska plüssöm.- soroltam fel az állataim az ujjaimon számolva. -Szeretnék egy pandát is ajándékba majd egyszer!- mutattam a polcon lévő pandára ami kantáros nacit viselt.

-Én pedig egy sima macit szeretnék majd attól akit szeretek és ő is szeret engem!- mosolyodott el Lix bár ebben a görbületben a fájdalom tükröződött és nem a boldogság.

-Ha nem a szerelemre céloznátok vennék nektek vagy 50 darabot..- öleltem meg mindkettőjüket miután Innie is megszólalt mondván ő is így van ezzel mint Felix. 

Elengedtem őket miután Soo szólt, hogy ideje menni. HyunJin vett magának egy Mickey egeres fésűt. ChangBin egy egyszerű fekete kemény borítóval rendelkező füzetet vásárolt. SeungMin és Soo szintén kemény borítóval ellátott füzetet vettek csak ők unikornisos mintával.

Én, MinHo hyung, IN, Felix és Chan hyung pedig nem vettünk semmit sem. Úgy döntöttünk még felülünk az óriáskerékre is így hát kivártuk a sorunkat. Egy kabinba csak 6 személy lehetett bent szóval én, Felix és Innie voltunk az a 3 személy akik egy külön kabinba szálltak be. Természetesen abban a 20 percben a szex témát feszegettük és egyértelműen kiderült, hogy Felix is bottom. Komolyan csak én vagyok az egyetlen top a hármas barátságunkban? Bár ha MinHo hozzám ér egyből elveszítem minden dominanciám és bátorságom. Ezen nagyon gyorsan változtatnom kell!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro