⇨ „Könnyű volt, szinte túl könnyű megfenyegetni az idős nőt egy golyómentes pisztollyal, amit Johnny mindig a kocsija legeldugottabb résében tárolt.

Egyszerű volt, majdnem túl egyszerű, hogy igaz legyen, hogy csak elvegyék az összes pénzt a pénztárgépből.

$413. Sokkal több, mint amit reméltek. 

Elég, hogy túléljenek néhány napot. Aznap éjjel, mikor Jaehyun egy fogadó ágyában feküdt, messze-messze az első bűntettük helyszínétől, csak nem bírt aludni. A gondolatai könyörtelenül száguldoztak, a válla feszült volt és a karjait maga köré csavarta.

Johnny érezte a fiatalabb szorongását.

- Jaehyunnie.

- I-igen?

- Ez rendben van. Senkit sem bántottunk. És az egész az én ötletem volt, szóval kérdelek nem érezd magad bűnösnek, oké, kedvesem?

- D-de... Én úgy félek... Soha többé nem akarok egyedül lenni... Mi van, ha- Mi van, ha-

Könnyek kezdtek folyni.

- Figyelj, szerelmem, sosem fognak megtalálni minket. Én mindig itt leszek neked, rendben? Nem foglak egyedül hagyni. Soha, de soha. Shh, édesem, minden rendben lesz.

Azon az éjjelen, Jaehyun az idősebb kezei közt aludt el, miközben az édes semmiségeket suttogott a fülébe." 

– „𝕒𝕫 ö𝕤𝕤𝕫𝕖𝕤 𝕛𝕠𝕓𝕓 𝕟𝕒𝕡𝕠𝕞 𝕒𝕫, 𝕒𝕞𝕚𝕥 𝕧𝕖𝕝𝕖𝕕 𝕥ö𝕝𝕥ö𝕥𝕥𝕖𝕞."