Amaya a mozgalmas este után reggel vidáman kelt fel. Nem zavarta, hogy este bátya kissé megszidta, nem érdekelte, hiszen végre megismerhette a Toman tagjait. Akikről annyit hallott már. És végre személyesen is láthatta a híres Drakent, Mikey jobb kezét. És meg is tetszett neki a szőke fiú, de megtudta, hogy Draken Mikey húgába Emmába szerelmes, így kissé csalódottan tett le arról, hogy beleszeressen. Megrázva a fejét a vissza emelte szemeit a polcokra, hiszen vásárolni volt a lány. Viszont akivel vásárolt volna az utolsó pillanatban vissza mondta, így egyedül jött el. Sóhajtva tette vissza a vörös, csipkézett fehérneműt a többi közé. Majd fehérnemű nélkül lépett ki az üzlet ajtaján. Egyedül sose szeretett ilyen helyekre eljárni.

-Hát most ez sem jött be-emelte fel szemeit az égre- Na majd legközelebb veszek is valamit, és nem vesztegetem el az időmet-szemeivel az utcára nézett, amely nyüzsgött a lányoktól, és a fiúktól-Nos akkor indulás haza-indult útnak a fiatal Baji

Amikor már elég messze került a bolttól, hirtelen egy szőke hajú fiút, és egy rózsaszín hajú leányt pillantott meg, akik zavartan sétáltak egymás mellett, látni lehetett rajtuk, hogy szeretik egymást. Viszont Amaya egyből kiszúrta, hogy a fiú cseppet sem volt edzett, sőt mintha már Kei-kuntól már hallott volna egy Hanagaki Takemichiről, aki egy szempillantás alatt Mikey bizalmát is elnyerte, amikor kiállt az iskolájában nagyképű fiú ellen. Nem jegyezte meg a nevét, hisz ezek nem nagyon érdeklik őt. Csak barátokat szeretne egyenlőre, és bátyának nem okot adni az aggódalomra.

-Takemichi-kun-szólalt meg végül a rózsaszín hajú- Remélem, hogy a sebeid jobban vannak-emelte szemeit a mellette szótlanul haladó fiúra. És akkor jól sejtette, hogy ő Hanagaki, nem érti, hogy Manjiro-kun, hogyan is tud megbízni benne, hisz a látszik, hogy nem harc edzett egy srác, de valahogyan mégis Mikey megbízik benne.

Amaya amennyit látott a fiúból nem győzte meg mint Mikey-kunt. Nem tudna megbízni benne, sőt az életét sem bízná rá.
Inkább elkerülné Take-kunt. Bátya sem bízik meg még benne.
A lány megrázta a fejét, nem akar a fiúval foglalkozni, addig míg az útjába nem áll.

-Ama-chan-szólalt meg egy fiú hang a fekete hajú mögött. Megfordulva Haitani Rindot pillantotta meg majd elmosolyodva állt meg, és várta be a szőkeséget.

-Rin-kun-mosolygott barátságosan az említettre, aki megölelte őt-Régen találkoztunk. Hogy vagytok Ran-kunnal? Remélem nem voltatok rosszak míg nem találkoztunk

-Ne aggódj ezen-borzolta meg a szemüveges a lány haját-Inkább mesélj, mi történt veled? Olyan régen beszéltünk

Amaya mesélni kezdett Rinnek. Elmondta a fiúnak, hogy viszonzatlan szerelemben szenved, ami megszakítja a szívét. De nem akar a fiú és jelenlegi barátnője közé állni. Rin rendes volt végig hallgatta a lányt, és ellátta pár tanáccsal is. Sokáig beszélgettek amikor már esteledni kezdett. Amaya elköszönt Rintől, és elindult haza. Hiszen bátya már aggódhat érte, ha haza ért már. Csendben tette meg a sétát a házukig. Szemeit az ablakokra emelte, a villany nem égett a lakásban, így Keisuke még nem ért haza. Kulcsát elővette a táskájából, a zárba tette a kulcsot, majd elfordította a zárban, amely egy kattanással jelezte, hogy az ajtó kinyílt, így belépett a lakásba. Felkapcsolva a villanyt a lány egyből szobája felé indult, hogy lepakoljon.

-A jövőben-

-Mikey-csapta fejbe a szőkét Amaya-Ne edd meg a tortát. Ez Li-chan szülinapjára lesz. Inkább mint, hogy megennéd, indulj el elé, és hoz ide, hogy végre meglephessük őt a szülinapján. Remélem készültél meglepetéssel neki-fonta keresztbe a karjait Ama-chan

-Ne aggódj Ama-chan-nyalta le éppen a szája széléről Mikey a csokit-Nem felejtettem el a feleségem szülinapját-mosolyodott el a szőkeség-Készültem neki meglepetéssel, de ez majd az itteni party után lesz csak-foglalt helyet a kanapén Mikey

Amaya visszatért a konyhába, majd befejezte a tortát. Fontos nap lesz a holnapi, hiszen holnap van Li-chan szülinapja. A lány már hetek óta szervezi ezt a bulit, melyet a lánynak készítenek. Titokban szervezik ezt neki. Ama néha már azt hitte, hogy nem fog titokban maradni, mivel Hanagaki többször is majdnem elszólta magát, így a fejbe kellett vágnia néha Hanagakit. Amaya az órára emelte a szemeit, majd sóhajtott egyet.

-Késnek-mondta halkan maga elé a lány-Pedig kértem, hogy időben jöjjenek, mert reggelre fáradtak lesznek-sóhajtott még egyet a fekete hajú- Úgy érzem elkell vernem valakit, amiért szófogadatlanok

Ahogy ezeket a mondatokat kimondta a bejárati ajtó kinyílt, majd az előszobában 4 láb dobogását lehetett hallani, majd a fiatal nő a konyha ajtajára vezette szemeit, majd sóhajtott egyet.

-Cipő kabát a helyére-szólalt meg egy kicsit erélyesebb hangon- Már többször mondtam, hogy addig nincs rohangálás a lakásban-fonta keresztbe a karjait- Lehet nektek beszélni-emelte szemeit a mosolygó fekete és szőke hajú 7 év körüli gyermekre akik a kabátjukban és a csizmájukban álltak meg a konyha ajtóban

-Ka-san Ka-san-ugrált örömében a szőke hajú kislány-To-sannal építettünk egy szép hóembert megnézed?-kérdezte csillogó szemekkel-Gyere olyan szépen havazik is-mosolyogott továbbra is a kislány

-Most nem tudok kimenni. A keresztanyátoknak készítem a születésnapi tortáját. Aminek holnapra elkell, hogy készüljön, mert holnap van a születésnapja-mosolygott a két kisgyermekre- De akkor sem szeretem, ha csizmában jöttök be. Kint esett a hó, és tiszta kosz lesz a ház gyerekek-sóhajtott egy nagyot- Ki fog feltakarítani? Hm?

-A To-san-szólaltak meg egyszerre a gyerekek-Majd a To-san feltakarít-mosolyogtak kedvesen a gyerekek-Vagy a keresztapu-emelték szemeiket Mikeyra

-Vagy esetleg ti, akik így jöttetek be-szólalt meg Ama-Hisz nem apátok, vagy Mikey hozta be a koszt-szemeit nem vette le a gyermekeiről- Nyomás egy kettő, míg szépen mondom. Hess hess, aztán nyomás fürdeni, és aludni, mert nem tudtok reggel felkelni. Sokáig kint voltatok apátokkal, amiért az említett le lesz szidva-szemeivel férjét kezdte el keresni, aki épp akkor lépett a gyerekek mögé- Ryuguji Ken

A szőke hajú feleségére emelte szemeit, aki még mindig keresztbe font kezekkel figyelt. A férfi tudta, hogy amikor felesége ezt csinálja épp mérges, és tudta, hogy most rá mérges. Tudta, hogy felesége megkérte, hogy időben hozza be a gyerekeket, de a kiscsibészek nem fogadtak szót neki. És most ezért kapni fog a fejére.

-Nem megmondtam, hogy a gyerekeknek időben lekell feküdniük? Most reggel nehéz lesz felkelteni őket-szemeit nem vette le férjéről, akivel már pár éve házasok. Sok mindenen mentek keresztül, de végül egybe kötötték az életüket, és azóta is szeretik egymást. És ezt tudja Mikeyról és Liről is. Ők is sok mindenen mentek keresztül, de végül náluk is győzött a szerelem. A fekete hajúnak sok bosszúságot okozott Mikey testvére Kurokawa Izana, aki megpróbált a szerelmesek közé állni. De végül Mikey és Li is jó pár éve boldog házasságban élnek 3 gyerekkel.

Eközben Li otthon volt, nem tudva, hogy Mikey hol lehet ilyen sokáig. Szemeit az egyik szoba felé emelte, majd elmosolyodott. 3 szeme fénye játszadozott a játékokkal a szobában nevetgélve. A 4.ik szeme fényét nem tudta, hogy hol lehet. De volt egy sejtése, hogy Kennél van. Felkelt, majd az ajtóhoz lépett.

-Gyerekek lassan aludni kellene-szólalt meg Li-Későre jár-lépett a gyerekekhez, majd felvette őket-Holnap sok helyre kell mennünk. Szóval igyekezzetek az ágyba

-De Ka-san megakarjuk várni a To-sant-szólalt meg az egyik kisfiú-Meg hogy a To-san olvasson nekünk esti mesét

-Apátok nem tudom mikor jön. Ken bácsiéknál van, ott egy darabig biztos ellesz szóval alvás-tette ágyba a gyerekeket, majd mesélni kezdett nekik míg el nem aludtak. Kijött a szobából és csendben becsukta az ajtót, hogy a gyerekek ne keljenek fel, amíg ő rendet nem tesz a konyhában

Ekkor az ajtón halk kopogást hallott, így az ajtóhoz lépett és kinyitotta azt. Az ajtóban egy vörös kabátos, fehér hajú fiú állt. Li elmosolyodott és kilépett a fiúhoz, és megölelte őt. A fehér hajú viszonozta a vörös hajú ölelését.

-Ennyire hiányoztam volna?-szólalt meg végre Izana-Pedig csak 2 hetet voltam távol-gondolkodott el a fehér hajú-Kihagytam volna valamit? Hogy vannak a kedvenc keresztgyermekeim?-mosolyodott el Iza

-Igen hiányoztál Iza-san-emelte fel rá szemeit-Megvannak éppen most aludtak el, de elég nehezen akartak, az apjukat akarták, ő meg Ken-sanéknál van, és nem tudom mikor jön-sóhajtott a lány-Bejössz?-kérdezte meg a vörös-Van tea ha szeretnél

-Nem köszi, sietek. Csak tudom, hogy holnap lesz a születésnapod, és holnap megint el kell utazzak, így gondoltam megleplek az előszületésnapi ajándékoddal-mosolyodott el a fiú-Szóval most ezért vagyok itt

-Iza, nekem elég ajándék az, hogy most itt vagy-mosolyodott el Li-És remélem hamar visszajössz majd. Majd aztán egyszer gyere el, és összeülünk. Én, Mikey, te és a feleséged-mosolygott továbbra is a vörös

-Persze, mindenképpen. Miya-san is várja már, hogy beszélgethessetek egy jót-bólintott Iza-De most az ajándékod-vett elő egy dobozt Iza-Tudom, hogy tetszeni fog neked-adta át a lánynak a dobozt, amit a lány egyből ki is nyitott, és elmosolyodott

-Arigato Iza-san-ölelte meg ismét-Nagy becsben fogom tartani azt garantálom-mosolygott-És nagyon remélem, hogy tényleg hamarosan visszajöttök, és összetudunk futni, egy teára vagy kávéra amelyik nektek jó lesz

A lány és a fiú még egy darabig még beszélgettek, majd Izanának indulnia kellett, így elköszöntek egymástól, a vörös örült, hogy Mikey és Izana megbékéltek egymással, és Mikey kérte meg Izanát, hogy legyen a gyerekek keresztapja. Örült, hogy Izana is megtalálta a boldogságot Miyako oldalán. Örül annak is, mikor egy hosszabb üzleti út után Izana és a felesége, valamint ők összeülnek egy közös családi ebédre vagy egy estére, ahol jól eltudnak beszélgetni, és a családról is tudnak beszélgetni. Linek tényleg nagy boldogságot okoz, hogy a férfi akit szeret, és a férfi aki a legjobb barátja és támasza jól kijönnek egymással végre, a sok nézet eltérés ellenére is.