Csendes éjszaka volt Szöul utcáin, ennek eredményeképp te és Yoongi a szobádban voltatok, néhány fekete-fehér klasszikus filmet élvezve. 

 – Ez a fickó kezd kiborítani – mondta Yoongi, és a vállára húzta a takarót. – A szenvedélye a rögeszméjévé vált – magyarázta szenvedése okát, mindvégig szemeivel a filmet nézve. Te csak csendben maradtál, hiszen nem tudtál semmit sem hozzátenni észrevételéhez, de látszólag a férfit nem is igazán zavarta szótlanságod. – Nos... legalábbis aggódnak, és nem teljesen megfeledkezve arról, hogyan viselkedik – mégis csak megszólaltál pár perc elteltével, amit Yoongi mosolyogva fogadott. És így zajlót az est további része. Hol te, hol pedig ő kommentáltátok a történteket, de volt hogy fel is nevetettek egy-egy jeleneten. 

 – Nézd azt. Pontosan ott. – a képernyőre mutattál, bár az ujjad miatt biztosan nem látta mire is mutatsz – Az a seggfej meghiúsította volna és akkor nem történik ez – Yoongi természetesen csak felnevetett kiakadásodon és közelebb vont magához, mitől egyből elhallgattál és füledig pirultál. 

– A csontok mentették meg a várost – mosolyodott el betakarva téged a puha takaróval – Minden halloween estét így akarok tölteni veled.