Reggel suliba indultam egyedül, de nagy örömömre Luke várt kint.

-Jóreggelt. - mosolygott rám.

-Neked is.

-Sajnálom ami történt.

-Nem a te hibád, a mamám túl reagálta.

Megbánóan nézett rám, csöndben haladtunk egymás mellett. Aztán megtörte a csendet.

-Faith!

-Igen?

-Sze.. Szeretnél mellettem ülni?

-Nagyon jó lenne. - mosolyogtam rá. Megfogta a kezem. Te úristen! Jóég! A gyomromban csak úgy szállingózni kezdtek a szemtelen kis pillangók. Megfogta a kezem! Ez életem legszebb napja, nem is vitás! Kézen fogva a terembe értünk. Harry mellett egy szőke agyon sminkelt lány ült és gonosz vigyor lett urrá mindkettejük arcán. Nem értettem, csak leültem Luke mellé. Mire Harry felállt a tanári asztalra.

-Hé! Figyeljen mindenki ide! - kiáltotta. Mindenki egyből rápillantott. Beleértve engem és Luke-ot is. - Nos, valaki tudja mi is az az anyaotthon?

A szívem kihagyott egy ütemet ennek hallatán. Nem tudom miért szégyelltem ezt, de ez egy olyan téma amit nem akartam soha senkivel tudatni.

-Nem? - nézett Harry kérdőn mindenkire - Nos a mi kis gerlepárunk, Hemmings és a Tomlinson lány ott élnek. Bele értve mindkettő tesóját Lily-t na meg Louis-t. Mindenen osztoznak, és külön szobájuk sincsen. Mennyire szánalmas ez? - kacagott és vele együtt mindenki. Megfogtam a cuccaim, és zokogva kirohantam.