Éppen hogy feleszméltem volna mi is történt bevágtak egy furgonba és a karomba szúrtak valami folyadékot.

Egy szobában térem magamhoz lekötözve. Calum pedig mellettem.

- Cal..

- Shh!

Belépett egy japán férfi öltönyben s elénk állt.

- Üdvözletem! - mosolygott ránk.

Az arcom vérbe futott.

- Mit akar maga tőlünk? - förmedtem rá.

- Egy szívességet - mondta.

- Miféle szívességet? - kérdezte Calum.

-A helyzet az, hogy elrabolták a tizenhárom éves lányomat az oroszok. Váltság díjat akarnak, de szerintünk igy is úgy is megölnék a lányomat - magyarázta zavarodottan.

- Nekünk ehhez mégis mi a fene közünk van?

- Tudom kik maguk. Enyém az egész ország. Azt gondolták ideáig nem ér el a hírük? A maga nagyapjával is jóban vagyok - fordult felém.

- Mi felhagytunk ezzel. A nagyapámnak vannak csapatai ilyen munkára. Miért nem szólt neki? - csattantam fel.

- Magukat ajánlotta a nagyapja. Sajnálom. Ha teljesítik, a feladatot bármit kérhetnek. Akármit.

- Kurva nyugalmat akarok, az isten bassza meg! Csak tegnap jöttünk ide! Engedjen el most! - fakadtam ki.

- Ha beleegyeznek, akkor engedem el magukat.

- Én belemegyek - mondta Calum.

Gyilkos pillantást vetítettem Calum felé.

Ugye ezt most ő sem gondolja teljesen komolyan?!

- Menj bele June.

Felsóhajtottam.

- Benne vagyok - mondtam frusztráltan - de hazamegyek aludni egyet. Ez nekem sok.

- Holnap maguk elé megy a kocsim. Ja és a nevem Han - mondta.

Gúnyos mosollyal díjaztam, majd a hotelhez fuvaroztak a csicskásai.

Beértünk a lakosztályba és egy ideig csendben eszegettem TV-t bámulva. Calum lehuppant mellém mire arrébb ültem tőle. Nem zavartatta magát, közelebb jött.

- Hagyjál békén Hood!

- Mi a fasz bajod van?

- Még kérdezed?

- Ez csak egy meló!

- Elegem van a melókból! Nyugalmat akarok! Veled akarok lenni és nem másnak a bábja lenni! Nem akarok más csicskása lenni!

- Hagyd már abba a kurva hisztit és csináld, amit kell.

- Már mér kéne? - üvöltöttem rá s felálltam.

- Miért? Meneküljünk el ez elől? Az elől, amihez értünk?

- Te jó ég! Egy napja léptünk ki ebből az egészből és te már az első adandó alkalommal belemész ilyenekbe?

- Te hülye vagy! Elkaptak minket! Beléd fecskendeztek olyan kék löttyöt ami miatt nem használ az erőd! Megöltek volna June! Mindkettőnket.

Felpofoztam.

Mérgesen fújtatott egyet s elment valahova.

Én letusoltam majd lefeküdtem.

Hallottam, ahogyan hazaér és befekszik mellém.

Úgy tettem mintha aludnék.

De közben gondolkoztam.

Ott vagyok, ahol elindultam.

Bekönnyesedtek a szemeim.

Felsóhajtottam mire odabújt mögém, átkarolt s nyakamba csókolt.

- Szeretlek baby - mormolta a fülembe.

- Nem akarom ezt Calum.

- Muszáj megtennünk.

- Mikor lesz ennek vége?

- Miért akarod ennyire, hogy vége legyen?

- Nem tudom sok nekem most minden.

- Tedd túl magad rajta. Erős vagy basszus. Nem szexi ez a nagy érzelgés.

Elnevettem magam.

- Na ugye! Ne áltassuk magunkat. Gyilkosok vagyunk. Ez pedig nem fog változni.

- Cal..

- Így van, June. Úgy se bírtad volna sokáig te sem.

Beláttam, amit mond.

Viszont tényleg nyugalmat akartam legalább egy kis ideig.

Eddig tartott.

Jobb, ha elfogadom.

- Szeretlek.

- Én is baby - mondta s adott egy csókot.

//

Másnap estefelé jöttek is értünk.

Egy óriási raktárba mentünk ahol minden volt.

Sportkocsik, fegyverek, robbanószerek.

Han is megjelent.

- Üdvözlöm önöket! - köszöntött minket.

- Tegeződhetnénk - ajánlkoztam fel.

- Rendben. Akkor titeket. A helyzet az, hogy az elrablónak két részletben adjuk oda a pénzt. Ma egy raktárba viszi majd oda az emberem - magyarázta.

- Kövessük őket?

- Igen.

- Enyém a piros Mustang!

- Gondoltam, baby - mosolygott rám Calum, s egy fegyvert vizsgált.

- Az idő pénz! - szólt közbe Han.

- Meddig nem hat az erőm attól, amit belém fecskendeztek? - kérdeztem s közben betöltöttem egy pisztolyt.

- Pár napig.

Sóhajtottam egyet idegességemben.

De nem aggódtam. Eddig is megvoltam az erőm nélkül. Igaz megkönnyítené az egész helyzetet, most viszont olyan lesz akár csak a régi szép időkben.

Megkaptuk a címet.

Külön váltunk Calum-al és egy régi raktárnál vártuk kicsit messzebb, hogy kijöjjön a bizonyos elrabló. Nem láttunk semmit, csak annyit hogy felrobban a helység. Ez után már csak azt, hogy két autó is elhajt. Az egyikre én mentem rá a másikra Calum.

Végig követtem a kocsit, hirtelen egy kereszteződésnél megfordult és frontálisan belém ütközött majd lövöldözni kezdett. Kiszálltam a kocsiból s elbújtam mögé. Mikor abbahagyta futni kezdett a metró felé. Utána rohantam s láttam, hogy egy nő az. Befutott a metró egyik kocsijába éppen hogy én is besurrantam. Felemelte kezét és ökölbe szorította.

- Játszhatunk így is! - kacsintott rám s behúzott egyet.

Térdre kényszerített s egy bilincset tett a csuklómra. Egy kapaszkodóhoz akart bilincselni, de nem hagytam. Combjába bokszoltam mire elvesztette egyensúlyát. Kiegyenesedtem s a bilincs másik részét kézfejembe bújtattam majd ökölbe szorítottam kezem. Jobban fog fájni neki, mint egy bokszer. Felkelt s bevertem neki egyet vele. Fejéről folyt a vér. Természetesen nem hagyta magát, ütött rúgott, ahogy ért. Egy-két ütést be is nyeltem. Egyszer csak elegem lett s az ajtóhoz rángattam. Mikor megállt a metró behúztam neki még egyet felugrottam az egyik kapaszkodóhoz, felemeltem mindkét lábam s kirúgtam a kocsiból.

Egyetlen szerencsém az volt, hogy elindult így nem tudott visszajönni. Zihálva töröltem le szám sarkából a vért. Az emberek még csak nem is csodálkoztak a történteken.

Visszaballagtam a helyre ahonnan elindultunk.

Calum már ott volt egy asztalnál.

- Hogy nézel ki?

- Volt egy kis.. Ahh hagyjuk. Ezt ketten nem fogjuk tudni megcsinálni - mondtam majd leültem egy székbe.

- Igen tudjuk. Ezért hívtam a többieket.

- Kiket?

- Ashtonékat. Holnapra itt lesznek. Elkapjuk őket - mondta Calum majd leguggolt elém - menjünk vissza a hotelbe baby. Ellátom a kis zúzódásaidat.

Bólintottam.

Elköszöntünk Han-tól s visszaindultunk a hotelbe.

Calum menyasszonyi stílusban vitt fel majd tessékelt le az ágyra. Levette rólam a bilincset s megsimította az arcom ahol zúzódásaim lettek.

Rögtön elmúltak a fájdalmaim.

- Köszönöm.

- Szeretlek, June.

- Szeretlek, Calum.