kitkat_inka06 kérésére 💕

- Újra itt. - lépek ki a reptérről. - Japánban... - sóhajtok egyet, ahogy előjönnek gyerekkori emlékeim.

10 éves voltam mikor elhagytam Japánt. Egyedüli barátomaiat is evvel Keigot, és Touyát. Remélem boldogult egymaga.

Elkezdek sétálni újonnan vett házamhoz. [H/sz] hajam lófarokba van kötve. Nem szeretem kibontva hordani. Az régen volt. 22 éves felnőtt emberként nagyon zavaró.

- Nahát~ kit látnak szemeim! - szólal meg egy ismerős hang a sikátorból. Egyből odakapom tekintetemet mire egy nagyon ismerős kék szempárral találom szembe magam.

- Úristen! - kapok szám elé, mire a sikátorba futok. Ahogy odaérek az égett férfi nyakába ugrok. - De régen láttalak!

- Mi? Te felismersz? Eddig te vagy az első. - morogja mire visszaölel.

- Hogy ne ismernélek fel? A szemeid árulkodnak mindenről. - mosolygok rá.

- Neki is hiányzol. - mosolyodik el halványan. - Mostanra kéne itt lennie. - morogja, mire kissé lefagyok.

- Megjöttem Dabi! - jön be ő is a sikátorba mire Dabs mögé bújok. - Ő ki? - kérdez rá miközben rám mutat.

- Ahj! Gyere már ki! - néz hátra rám, mire megrázom a fejem. Egyből eláll előlem mire teljes kilátást nyerünk egymásra a szőkével.

Ahogy felismer egyből boldogság, és egy kis mennyiségű düh csillan fel szemeibe.

- R-rég láttalak. - nézek rá apró mosollyal.

Elkezd felém lassan sétálni. Amint elém ér derekamnál fogva magához húz, majd lágy csókot lehel ajkaimra. Miután végeztünk egyből szoros ölelésbe von.

- Hiányoztál. - szól szeretetteljes hangon mire szívem hatalmasat dobban.

- Te is nekem Szárnyas! - ölelem magamhoz én is.