Tomioka Giyuu X Reader (DS)
Izumi--chan kérésére~ 💖✨
- Szia Giyuu. - köszönök halvány mosollyal fekete hajú fiúnak. - Merre fele tartasz? - kérdezem érdeklődve.
- Shinobuval kell mennem valahova. - sóhajt egyet.
- Sajnállak. Nekem Sanemivel van találkozóm, mert valamit mondani szeretne. - rántok vállat.
- És ha szerelmet vall? - kérdez vissza egyből.
- Ne legyél féltékeny. Ígyis itt az ideje, hogy elmondjuk a többieknek, hogy együtt vagyunk. - mosolygok rá halványan, ahogy megfogom kezét.
- Ahogy szeretnéd. - mosolyodik el ő is halványan, ahogy megszorítja kezem.
- Akkor, majd otthon. - mondom, majd elengedve kezét lekanyarodok.
Végül elsétálva Sanemi házához, ő már ott várt az ajtó előtt. Kissé türelmetlenül már, de amint megpillantott engem le is nyugodott.
- Bocsánat a késésért. - mondom, mire leint, hogy semmi komoly. - Mit szerettél volna mondani? - kérdezem kissé kérdően.
- Először is mindent letisztázva tudom, hogy Giyuuval együtt vagytok, szóval nem azért csinálom, csak a tudtodra szeretném adni az érzéseim. - morogja.
- Köszönöm, hogy megérted, és nem kezdesz el úgy veszekedni, mint általában. - mondom hálásan. - Majd egyszer rátalálsz az igazira! - fogom meg vállát bátorítóan.
- Majd várok rá! - jelenti ki, mire elkuncogom magam, majd egy intéssel elköszönök tőle.
Pontosan jól tudtam, hogy kicsit összetörtem, de fel fog belőle épülni, és pár napon belül a régi lesz. Főleg, hogy sejtem, hogy valakinek tetszik.
Haza érve a lakásomba -amiben Giyuuval élek- levettem cipőmet, majd átöltöztem otthoni ruhába, és helyet foglaltam az asztalnál, várva a tea vizének felforrását.
- Tadaima. - hallom meg barátom halk hangját.
- Okaeri! - mosolygok, ahogy elé sétálok, és megölelem. - Na? Milyen volt a munka? - kérdeztem meg, mire kissé elfindorodott az arca.
- Shinobu szerelmet vallott, amit természetesen visszautasítottam. - mondja simán.
- Áh! Erről jut eszembe. Sanemi tudott a kapcsolatunkról, és meg is értette, hogy szeretjük egymást. - mosolygok, majd hirtelen hangos sípolást hallunk. - Kész a tea víz! Várj egy picit! - mondtamm, majd a konyhába siettem.
Amint készen lett a tea, két csészébe kiöntöttem, és kivittem, a már az asztalnál ülő Giyuunak.
- Köszönöm. - mondta, majd belekortyolt a teába. - Nem számítottam, hogy Sanemi így fog reagálni. - vallja be.
- Én sem, de kedves volt tőle. - kortyolok bele én is teámba.
- Shinobu most be lesz sértődve rád, szóval nem fogsz tudni vele beszélni. - sóhajt egyet.
- Áh nem érdekes. Úgysem szoktam vele járni démont ölni. - rántok vállat. - Álltalában Mitsurival vagyok ki küldve, szóval engem nem érint a Shinobus ügy.. - iszom ki a teát, a csészémből. - Most meg menjünk aludni, mert látom, hogy fáradt vagy! - húzom magam után, amire csak egy bólintással reagál.
Végül pedig ölelésébe bújva nyomott el az álom.
Szóval itt van ez a rész is! Annyit el szeretnék mondani, hogy a Black Butler-ből, és a Fairy Tail-ből kért részek később fognak jönni, mivel most re-watch-olom a két animét, mert az első animéim között voltak ők is. Remélem nem gond, de fel van írva, hogy kértétek, szóval meg lesz írva! Megértésüket köszönöm, én meg mentem is!
Tsókacsaládnak!! 💖
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro