┍━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┑

Karakterek: Miya Atsumu,Kacchan, Kise Ryouta, Akashi Seijouro, Haruka Nanase, Akaashi Keiji, Haru Yoshida, Shirazu, Kuroo Tetsurou, Mutsumi Senpai  

┕━━━━ ⋆⋅☆⋅⋆ ━━━━┙

♡ Miya Atsumu

Hajnali kettőkor arra keltél, hogy barátod, Atsumu hív. Fogadtad és bele szóltál.

"Mit tehetek érted feladók királya?" motyogtad álomittasan.

Atsumu hangosan nevetett fel a vonal túlsó végén, rekedtes hangján. A végén pedig hallatszott mennyire csúnyán köhög.

"Ezt szeretem benned. Baby meghalok, nem tudok aludni és lázas is vagyok" panaszkodott, majd orrot fújt.

"Na nem gondolod, hogy hajnalban fogok átmenni érted, ugye?" mordultál fel.

"Pár utcányira lakunk egymástól, lééééééégyszi.."

"Jó."

Végül felöltöztél és átmentél Mr. Seggarchoz, aki tényleg nagyon, de nagyon rossz passzban volt. Azt hitted csak szórakozik, de amikor megláttad, megesett rajta a szíved. Leültél mellé ágyára, ő pedig lassacskán nyitotta ki szemeit.

"Ahh, (T/N), végre!" ült volna fel, hogy megöleljen, de hátráltál.

"Én nem kapom el tőled ezt az izét!" mutogattál összevissza.

Tsumu lebiggyesztette ajkait, de téged nem hatott meg, inkább elindultál teát csinálni neki, viszont ő  utánad eredt. Megtorpantál egy pillanatra, ő pedig tudott adni ajkaidra egy cuppanós puszit. Levált ajkaidról, elégedetten vigyorogva menekült vissza az ágyába.

"TSUMUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUUU" kiáltottál rá kikelve magadból, miközben törölgetted le magadról az undi bacijait.

♡ Kacchan

Kacchan anyukája (bestmom), hívott fel, hogy Kacchan nagyon beteg és hogy hozd el neki a napi óra anyagát. Eleget is tettél barátod anyukája kérésének, így délután elvitted amit kért, ráadásul vittél némi finomságot is neki. Bementél hozzá a szobájába. Az ágyon feküdt, borogatással a fején és álmában motyogott furákat.

"(T/N).." motyogta, mialatt hunyorgott.

Direkt nem szóltál, hiszen kíváncsi voltál, mit fog mondani még.

"Ne menj el, (T/N).. ne hagyj el.." kérlelt már már szomorkásan.

Megragadtad a kezét és adtál arcára egy puszit, mire magához tért.

"Ehh? Mióta vagy itt, hm?" firtatta szenvedős hangján.

"Ohh, nem olyan régóta. Miért nem mondtad, hogy lebetegedtél?"

"Mert mindegy" vonta meg a vállát, s ásított egy nagyot.

"Ne aggódj, Kacchan.."

"He? Miért kéne aggódnom?"

"Nem foglak elhagyni" kacsintottál rá pimaszul ő pedig szégyellősen fordította el a fejét.

"Tch, úgy sem hagynál el" vágta rá durcásan, de te csak kuncogtál rajta és hozzá bújtál. Adott fejed búbjára egy puszit, s együtt szenderedtetek el.

♡ Kise

"(T/N)cchi!" kiáltott fel hisztisen Kise.

Épp a konyhában ügyködtél és csináltad kedvenc ételét, valamint teáját, de már vagy fél órája a nevedet sipítozva hisztizett, meg nyafogott.

"Ryouta ez nem a világ vége" szóltál vissza indulatosan. "Kés van a kezemben, ne akard, hogy használjam!" 

Kise elhallgatott végre. Megkönnyebbülve sóhajtottál. Tálcára tetted a meleg ételt, valamint a forró teát és a gyógyszereit. Betértél a szobájába ő pedig felült és hálásan mosolyogott rád.

"(T/N)cchi, te vagy a legjobb barátnő!" mondta vidáman, majd a kajájára pillantott, végül pedig rád. Mint valami kiskutya. "Ugye.."

"Van két szép kezed, Kise. Ne már, miért van az, hogy a férfiak világ végének ítélik meg a betegséget? Mi lenne, ha minden hónapban mentstruálnátok?"

"Nee már, ha szeretsz, megetetsz!"

"Tch, ki mondta, hogy ez így van?" dacoskodtál makacsul.

"(T/N)cchhiiii" nyöszörgött továbbra is, mire beadtad a derekad.

Hoztál még neki forró levest, így azzal kezdted el először etetni. Láttad, ahogyan félmosolyra húzza a száját, majd mikor jött volna az újabb adag, újra ártatlanba váltott. Így hát a kanál tartalma véletlenül rajta landolt.

"Jajj, bocsi Ryouta..." szabadkoztál megjátszva magad.

"(T/N)cchi, te utálsz engeeem!"

♡ Akashi

Mindenki tudja jól Akashi Seijuroról, hogy nem szereti a gyengébb oldalát mutatni, ahogyan azt is, hogy jó módú családból származik. Egyik nap beszéltetek és hallottad a hangján, hogy beteg, de ő nyugtázta, hogy ne aggódj miatta, hiszen az ő háztartásában lévő szobalányok majd gondját viselik.

Khm, hogy más érjen a barátodhoz? Hát, az kizárt. Egyből át is mentél hozzá. 

Akashi csöndben szenvedett, te igyekeztél a kedvében járni, de ő végül csak annyit akart, hogy összebújjatok és együtt aludjatok. Nem akartad elkapni ezt a betegséget, de inkább ez, minthogy más ápolgassa azt, akit te szeretsz.

"Szeretlek, (T/N)" suttogta füledbe.

"Én is, Sei" mondtad, majd adtál egy nagy puszit arcára.

Jó érzés volt még így is, hogy izmos karjaiba vont.

♡ Haru

Rosszallóan ingattad fejed. Tettre készen ültél barátod ágya mellett, ha esetleg lenne valami baj. Nagyon felhúztad magad azon, hogy Haru milyen felelőtlen. Komolyan, kora tavasszal kinti medencébe úszkál meggondolatlanul? Hallatlan..

"(T/N) chaan.." motyogta amikor magához tért.

"Mi az? Jobban érzed magad?" érdeklődtél kissé ingerültebb hangnemben.

"Miért vagy ilyen morcos?"

"Ahh nem is tudom" sóhajtottál fel frusztráltan. "Talán azért, mert nem vigyázol magadra?"

Haru magához hívott. Oda sétáltál hozzá, ő megfogta a kezedet és adott rá egy puszit.

"Helyettem is vigyázol rám, nem igaz?"

"Tch, jó, most az egyszer megúsztad.."

♡ Akaashi

"AKAAAASHI KEIJI, MIÉRT NEM SZÓLTÁL?" rontottál be szobájába, de drámai belépőd kudarcba fulladt, amikor kiejtetted a zacskót a kezedből, amiben Akaashi kedvencei voltak.

Akashi halkan köhécselt ágyában, majd feléd fordult. Piros volt az orra és fáradt arckifejezése volt. 

"(T/N) San, nincs semmi baj" nyugtázta szokásához híven, te pedig oda siettél mellé. Megsimítottad forró arcát.

"Ahj, te! Szívesen gondodat viselem!"

Akashi halványan mosolyodott el.

"Nem akarom, hogy elkapd te is.." 

Kezeidbe vetted Akaashi arcát és adtál ajkaira egy csomó puszit.

"Nem ééérdekel, ha nem szólsz legközelebb, tuti szakítok veled!" jelentetted ki sértődötten.

Akaashi teljesen megilletődött viselkedéseden. Felült és magához ölelt.

"Köszönöm, hogy vagy nekem!" suttogta füledbe.

♡ Haru

"YOSHIDA HARUUU, AZONNAL GYERE ELŐ!" ordítoztad a nappalidban, hiszen együgyű barátod nálad tervezte kiheverni ronda betegségét.

Haru utálja bevenni a gyógyszereit, ezért amikor sor került rá, úgy pattant ki az ágyából, mintha kötelező lenne. Menekülőre fogta. 

Végül megtaláltad, a szekrényedben kuporogva. Fülénél húzva rángattad ki.

"Be kell venni a gyógyszereid, hogy akarsz meggyógyulni így?"

"Ugyan már, nem muszáj, majd a tea segít" ellenkezett gyerekes hangnemben. 

Az ágy szélén ült ölbe tett kezekkel, akárcsak egy óvodás.

"Jó, mindegy. Feküdj vissza akkor!" adtad parancsba, mire csillogó szemekkel teljesítette azt.

Te épp az ebédjét készítetted, amibe belerejtetted gyógyszerét. Bevitted neki és falni kezdett, de amikor feltűnt neki, megint hisztibe kezdett.

"(T/N)" kiáltott bosszúsan.

"Mi az?" kérdeztél vissza ártatlanul.

"Mi ez az izé a kajámban, hm?" firtatta morcosan tányérjára mutogatva.

"Jobb, ha megeszed azt az izét, ha nem akarsz bajt. Talán szeretnél otthon, egyedül, magányosan felépülni? Nélkülem?" 

Haru megadta magát és falni kezdett könnyes szemekkel.

"Ezek után nem mondhatod, hogy nem szeretlek!"

♡ Shirazu

Shirazu váratlanul mondta le randitokat, de nem közölte, hogy miért, ami felettébb aggasztani kezdett téged, így vetted a bátorságot és meglátogattad. Haise engedett be, aki elmondta, hogy nincs valami jó passzban. Bementél a szobájába, ő pedig békésen szunyókált. Mellé feküdtél és átölelted, mire magához tért.

"(T/N)?" 

"Ssshh, csak aludj tovább. Itt vagyok, ha kell bármi, jó?" suttogtad fülébe, ő pedig biccentett egyet.

"Jó" mosolyodott el.

"Így már csak könnyebb átvészelni, nem igaz?"

"De, köszönöm, hogy jöttél" felelte hálálkodva.

Arcára adtál egy puszit és úgy ölelted hátulról. Boldog voltál, hogy vele lehettél, még ha el is kapod tőle a kis betegségét.

 ♡  Kuroo

"Nem hiszlek el, (T/N)! Eszért jöttél át, hogy kigúnyolj?" nyafogta Kuroo ágyán ülve, orrát fújva.

"Nem is tudtam, hogy akkor isz tudnak így beszélni az emberek, ha nem verik ki a fogukat! Hát esz valami fenomenális, Tetszu!" utánoztad előszeretettel és jót derültél rajta.

"Te utász engem, igaz?"

"Dehogy, de jobban szeretem, amikor így bedugul az orrod!" folytattad a gúnyolódást, majd elő kaptad telefonod. "Gyerünk mondd, hogy szeresssz!" 

Kuroo bemutatott, majd kikapta kezedből a telefont. 

"Tch, büntetészre vágysz?"

"Bizony, büntetészre!" ismételted meg, de mire észbe kaptál már ölébe emelt. "Hé, hé nagyfiú, arról nem volt szó, hogy elkapom a nyavajádat!"

"Úgy látom nem bírsz magaddal, szóval levezethetjük a felesleges energiáidat!"

"De nem ér lehapcizni közben!" pöckölted meg homlokát, mire durván az ágyára dobott. Csak vigyorogtál viselkedésén, de alig vártad, hogy megkpad azt a bizonyos "büntetészt".

♡ Mutsumi

Gondosan ápoltad barátodat, aki igazából folyton folyvást csak miattad aggódott.

"(T/N) San, jól leszek, nyugodtan menj haza!" 

"Dehogy megyek" vágtad rá azonnal. "Amíg nem megy le a lázad itt fogok ülni és vigyázni rád!"

Mutsumi elmosolyodott.

"Hogy lehet nekem ilyen kedves barátnőm?"

"Nem, nem" javítottad ki. "Csak veled vagyok kedves!"

Mutsumi megelégelte a válaszodat.

"Nekem már ennyi is elég, (T/N) San!"

"Csak pihenj nyugodtan. Én itt leszek!"

***

jóbénanabye