@AdriennJuhsz014 kérésére~ <33 (Ezt most Platonikként írom meg, mert nem akarjuk szegény Shirayukit helyettesíteni :()

[]

- Áh [Név]! - hallja meg főnöke hangját említett.

- Zen-dono! - hajol meg [Név], melyre Zen csak megrázza fejét.

- [Név].. - szólal meg bosszúsan. - Gyerekkorunk óta ismerjük egymást-

- És nem kell "dono"-t használnom, sem pedig meghajolnom tudom. - forgatja meg szemeit [H/sz] hajú. - Csak jó húzni a fejed. - kuncogja el magát.

- Shirayukit nem láttad? - kérdezi meg Zen, melyre [Név] a gyógynövény ház felé biccent.

- A gyógynövény házban van, mert Ryuu megfázott, és gyógyszerhez kellenek a növények. - magyarázza el, melyre Zen csak bólint egyet.

- Akkor.. nincs kedved elmenni sétálni Mitsuhide, és Kiki elől futva? - kérdezi meg, melyre [Név] elkuncogja magát.

- Ezt az ajánlatot nem lehet kihagyni!

~~~

- Emlékeztess, hogy ne engedjük őket többet össze. - mondja Kiki, ahogy elvesztette a két fiatalabbat.

- Régen is mindig ezt csinálták. - rázza meg fejét Mitsuhide, ahogy elindulnak vissza a kastély felé.

- Zen! - kiállt fel [Név], ahogy fehér hajú lelöki a fáról. Persze nincsenek olyan magason, így nem esett semmi baja.

- Ezt a "dono"-ért. - ugrik le a fáról Zen.

- Megérdemeltem. - neveti el magát, ahogy felül. - Mióta a bátyád elment túlhajszolod magad, ugye? - kérdezi meg hirtelen hangulatot választva.

- Szóval ezért akartál velem találkozni. - sóhajt egyet.

- Gondoltam. - húzza el [Név] száját. - Viszont nem csak erről van szó.. haza kell, hogy költözzek, mert a szülő városomat megtámadták. - húzza fel térdeit mellkasához [Név], melyre Zen teljesen lesokkol.

- Mikor mész? - kérdezi meg a kezdeti sokk után.

- Holnap a legelső hajóval, de.. utána nem hiszem, hogy visszatérek.. egy ideig. - sóhajt egyet, melyre Zen egy ölelésbe húzza.

- Annyira fura lesz, hogy nem lesz kivel menekülnöm Kiki, és Mitsuhide elől. - engedi el az ölelésből. - Hé! Te sírsz? - kérdezi meg sokkoltan.

- Nem! Csak.. por ment a szemembe. - törli meg szemeit [Név], melyre Zen elneveti magát.

~~~

- Itt az ideje új emlékeket szerezned nélkülem Zen. - mosolyog [Név] fehér hajúra, kinek szemei könnyben állnak.

- És neked is nélkülem. - mosolyodik el Zen is, majd egy egyszerű intéssel elbúcsúztak egymással. Ám ez a búcsú nem olyan egyszerű.

Hisz a fiatalok barátsága elég kis korukban kezdődött, és oly sok év után ilyen hirtelen el kellett válniuk egyiküknek sem tett jót, és ezt mindketten tudták. De [Név] mindent meg fog tenni, hogy minél hamarabb vissza tudjon menni abba a királyságba ahol egyedül nőtt fel egy árvaházban, hisz a szüleinek nem volt három hajó jegyre pénzük, így az igen kis [Név]-et ott kellett hagyniuk. De [Név] akár halálából is visszajönne, hogy újra találkozzon legjobb barátaival.

[]