Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

𝐄𝐍𝐇𝐘𝐏𝐄𝐍 ~ Sunoo


🎄🎄🎄

❄️hóesés

❄️jégkorcsolya

❄️karácsonyi vásár

❄️karácsonyi dísz

🎄🎄🎄

A párkapcsolatokban az „első" mindig nagy jelentőséggel bír, legyen az bármiből is az első. Randi, csók, veszekedés, együtt töltött éjszaka. Mindannyian sokat emlegetjük és egész biztosan fel tudjuk idézni évek múltán is minden pillanatát.

Na, meg persze borzalmasan parázunk előtte.

Sunoo és te alig néhány hónapja vagytok hivatalosan is egy pár. Olyan igazi nyári szerelem a tiétek, ami ez idáig kiállta az idő – és az idol ipar – próbáját. Számtalan „elsőn" vagytok már túl, de még jócskán tartogat a kapcsolatotok közös újdonságokat. Példának okáért ez az első karácsonyi időszak, amit együtt töltötök.

Imádod az év ezen részét. A hangulatot, a finom kajákat, a csodálatosan feldíszített házakat és utcákat. A hóesést, a forralt bort és azt, hogy ilyenkor talán mindenki kicsit boldogabb, mint általában.

Csak az okoz kis csalódást, hogy nem tudsz annyi időt a Sunoo társaságában tölteni, mint amennyit igazán szeretnél és amennyit ő is szeretne veled lenni.

Valójában már hetekkel ezelőtt eltervezted, hogy elmentek egy igazi, hamisítatlan téli randira. Andalogva nézitek végig a karácsonyi vásárt, hogy aztán otthon meleg takarókba burkolózva, összebújva nézzetek meg romantikus karácsonyi filmet vagy bármit, amihez éppen kedvetek szottyan.

De ma már azzal is beérnéd, ha a Szerelmed végre felvenné a telefonját, miután reggel óta legalább negyvenszer hívtad. Oké, hogy elfoglalt, oké, hogy dolgozik, de komolyan egy sms-nyi ideje sincs, hogy legalább megnyugtasson, hogy nem múlt ki végkimerülésben?!

Végül a negyvenhetedik sikertelen hívás után úgy dobod magad mellé a telefonod, mintha az a szerencsétlen készülék bármiről is tehetne. Végül csak duzzogva kapcsolod be a tévét, hogy keress valamit, ami leköti a figyelmed, amíg Sunoo hazaér... már, ha méltóztatik egyáltalán hazatalálni még a mai nap folyamán.

A tévében semmi értelmeset nem találsz, így jobb híján lakás dekorálásba fogsz, hogy teljen az idő. A youtube elé beülve – hogy megőrizz egy kis karácsonyi feelinget, mielőtt az idegesség kiöli belőled az összeset – neki látsz pár DIY karácsonyi dísz készítő videó után kutakodni a neten, majd nem sokkal később már lázas barkácsolásba merülsz el és észre sem veszed a téged figyelő, édesen mosolygó fiút az ajtóban.

- Mondtam már neked, hogy hihetetlenül édes vagy? – szólal meg Sunoo egyszer csak, mire te sikítva hajítod el az ollót.

- Jézusom – pattansz fel és pördülsz felé. – A frászt hozod rám – dünnyögöd, miközben ő csak kacagva lép eléd, majd hirtelen egy döbbent nyögés hagyja el az ajkait, amikor váratlanul a mellkasára csapsz.

- Na, hé! – méltatlankodik és igyekszik kitérni az újabb csapások elől. – Mit vétettem már? – kapja el a karod végül és szorosan magához ölelve akadályozza meg, hogy újra megüsd.

- Tudod te, hogy mi az a mobiltelefon, Kim Sunoo?! – meredsz rá morcosan.

- Persze! Az a kis izé, ami állandóan csörög – ráncolja a homlokát értetlenségében.

- És azt tudod-e, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy ne csörögjön? – teszed fel az újabb kérdést.

- Hogyne már – néz rád, majd egy olyan válasz csúszik ki a száján, amire nem számítasz. – Le kell némítani – válaszára csak döbbenten elnyílnak az ajkaid és egyszerűen nem tudsz mit mondani.

- Fel kell venni, Sunoo! – tör ki végül belőled felháborodottan. – Fel kell venni!

- Hívtál? – áll össze a fejében a kép, miközben a farzsebéből előhalássza a telefonját. – Ó, T/N – kúszik egy széles vigyor a fejére –, én hiányoztam neked – lóbálja meg az orrod előtt a készüléket, ami ott virít a negyvenhét nem fogadott hívás.

- Hülye – foglalod össze a véleményed tömören, de azért ellenkezés nélkül simulsz a már nevető fiú karjaiba. – Egyébként, hogy-hogy már itthon? – pillantasz fel rá percekkel később.

- Megszöktem – vonja meg a vállát lazán. – El akarlak vinni egy randira – mosolyodik el. – Nem rég nyitott meg a Téli Csodavilág, és mi még nem is voltunk – biggyeszti le az ajkait, amire egy apró puszit nyomsz.

- Jungwon meg fog ölni – emlékezteted, hogy az alapjáraton cuki Leadere nagyon is tud nem annyira cuki is lenni.

- Ugyan – legyint –, gyorsabban futok, mint ő – nevet fel. – Na, gyere, készüljünk! – fogja meg a kezed és a szobába húz.

Nem sokkal később már alaposan bebugyolálva kéz a kézben sétáltok a városközpont felé, ahol egy rögtönzött jégkorcsolyapálya áll, ami csak arra vár, hogy kipróbáljátok.

- Hölgyem? – invitál magával, de benned egy pillanatra felmerül az aggodalom. A kapcsolatotok még nagyon gyerekcipőben jár. Éppen ezért a CEOn és a banda tagjain kívül más nem is tud róla még. De annyira nem, hogy nemhogy a fanok nem sejtik, hogy Sunoonak van valakije, de még a velük dolgozó staff nagy része előtt is titok a dolog.

- Nem lesz baj? – pillantasz rá bizonytalanul. Bármit megadnál egy hétköznapi téli randiért, de a lebukás túl nagy árnak tűnik.

- Dehogy, Tündérem – simít finoman az arcodra. – Ennyi ruhában, így betekerve, lehet a saját anyám se ismerne fel – neveti, te pedig hiszel neki és csak egy bólintással követed a pályára.

- Bolond vagy – csóválod meg a fejed.

Hihetetlen boldogság végre így időt tölteni vele. Egész délután csak a tiéd minden perce, minden figyelme, ilyen pedig már rég volt.

Kezdetben csak kézen fogva csúszkáltok a jégen körbe-körbe néha egy-egy seggre üléssel megtörve a monoton siklást, amit persze mindig hangos nevetés vagy épp fájdalmas jajgatás kísér. Később, mikor már kellően átfagytatok, dideregve indultok el felfedezni a karácsonyi forgatagot. Egy-egy forró bögrével a kezetekben csodáljátok a fényeket és a gyönyörű portékákat az árus bódékban.

- Tudod, bármit megérnek nekem ezek a pillanatok – ölel át hirtelen Sunoo hátulról, miközben épp a színpadon táncoló óvodás csoportot figyelitek. Mosolyogva olvadsz a karjaiba finoman a kezére simítva.

- Még Jungwon haragját is? – pillantasz fel rá nevetve.

- Még Jungwon haragját is – fordít magával szembe. – Tudod – húzza el a maszkod az arcod elől. Sötét van már és nem sokan állnak körülöttetek, ráadásul ők sem veletek vannak elfoglalva –, eleinte csak reméltem, hogy a kapcsolatunk kibírja eddig – cirógatja az arcod lágyan. – Igazából el sem tudom mondani, hogy mennyire hálás vagyok azért, hogy ezt a napot így veled tölthettem – dönti a homlokát a tiednek, miközben az ő arca elől is eltűnik a fekete színű anyag – És csak remélem, hogy hagyományt teremthetünk ebből – mosolyodik el kissé pimaszul.

- A téli randikból? – öleled át boldogan a nyakát. Talán nem is sejti, hogy milyen boldoggá tesznek a szavai. Azok a szavak, amik benned is pontosan ugyanígy fogalmazódtak meg.

- Meg Jungwon kiidegeléséből – vihogja, mire te csak a szemeid forgatod.

- Hogy te milyen vicces vagy – dünnygöd.

- De így szeretsz – érkezik a szemtelen válasz és a következő pillanatban puha, édes ajkak állják útját a szavaidnak, amik ellen végül egy pillanatig sem ellenkezel, csak belesimulva Sunoo karjaiba viszonozod a kedves csókot.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro