Got7, Mark
Mark pov.:
Ott álltam és vártam arra a nőre aki szebbé tette az életem. Idegesen fürkésztem a hatalmas tömeget, ami kettőnk családjából állt. A szívem a torkomban dobogott. Az idegességem cseppek formájában csorgott le homlokomon. Ideges voltam. Nem, nem azért, mert attól féltem hogy rossz döntést hoztam, hanem azért, mert féltem hogy nem tudok majd mindent megadni neki. Az anyagi háttér biztosítva volt, hiszen egy híres Kpop idol nem keveset keres, de én nem is emiatt voltam ideges, hanem amiatt hogy nem leszek vele otthon egyfolytában. Nem tudok majd vele annyit foglalkozni, és ha gyerekeink lesznek akkor nem tudok mindig velük lenni, és én nem akartam az ő életükből egy percet sem kihagyni. Féltem ha a jövőről volt szó, de egyben izgatott is voltam. Mert tudtam egy olyan csodálatos nő, mint T/N áll mindenben mellettem, és ebben a pillanatban a velem szemben elhelyezkedő ajtó kinyílott. A teremben összegyűlt násznép kíváncsian fordult hátra, hogy megcsodálják a nap fénypontját, a menyasszonyt.
Gyönyörű volt. Káprázatosan állt rajta a ruha. Egy hercegnő ruhát választott, aminek az alján elhelyezkedő habos-babos kialakítása miatt a mozgás nehezére esett. De ő még ennek ellenére is kecsesen és légiesen közelített az oltár felé. Kezében egy hatalmas rózsacsokor pihent. Haja bongyor fürtökben omlott vállára. A gyönyörűen megcsinált haj koronán egy visszafogott tiara díszelgett, ami tartotta a derékig érő fátylat. Mintha csak egy angyal lett volna, aki leszállt a mennyből csakis azért hogy ne magányosan haljak meg.
Apja oldalán sétált felém szépen, lassan hogy a násznép minden egyes tagja szemügyre tudja venni. Néhányan halkan kedves és bátorító szavakat súgtak neki oda, ahogy T/N elhaladt mellettük. Ő egy hálás mosollyal viszonozta a kedves gesztusokat a rokonság részéről. Már csak néhány lépés választott el minket egymástól, és mikor ezt a távolságot átszelte, hatalmasat nyeltem és elengedtem magam. Csillogó szemekkel és egy hatalmas mosollyal nézett fel rám, és én szívesen viszonoztam aranyos gesztusait.
-Üdv a családban fiam! - adta át nekem hivatalosan is T/N-t az apukája. A büszke apuka még egy gyors ölelésben részesítette lányát, aztán helyet foglalt az öröm anya mellett.
-Káprázatos vagy! - súgtam oda gyorsan a lánynak úgy hogy senki se hallja.
-Te is nagyon jól nézel ki! - lágy hangja apró libabőröket küldött egész testemre. Olyan hihetetlen volt, hogy még 2 év múltán is így reagálok a közelségére.
-Kedves összegyültek! Azért gyűltünk ma itt össze, hogy megünnepeljük e két fiatal házasságkötését.
----------------------------------------------
-Ezennel házastársakká nyilvánítalak titeket! Csókold meg a menyasszonyt! - hangzott fel a szertartás utolsó, egyben legfontosabb mondata. Rámosolyogtam a fiatal nőre, majd kezeimet dereka köré fonva húztam Őt közelebb magamhoz. Ajkaimat lágyan nyomtam az övére, ezzel megpecsételve a tett ígéreteinket. A násznép ujjongva és füttyögve örültek velünk. Mosolyogva váltunk el egymástól. Határozottan nyúltam feleségem kezéért, hogy azt összekulcsolva fordulhassunk a hatalmas tömeg felé.
-Fogadják nagy szeretettel Mr. és Mrs.Tuant. - jelenti ki boldogan a pap.
Most érzem csak igazán hogy boldog vagyok. Boldog vagyok hogy ő van nekem.
14 évvel később
T/N pov.:
14 éve. Ekkor kötöttem össze az életem azzal a férfival akit mindenkinél jobban szeretek. Ez alatt a 14 év alatt történtek jó és rossz dolgok is. Mark ugyan úgy folytatta a rapper karrierjét, és én is dolgoztam tovább, csak most már nem beosztottként, hanem cég tulajdonos ként. Emellett született két gyönyörűséges gyerekünk, egy fiú és egy lány. A szépséges lányunk most tölti a 14-ik életévét, a kisfiúnak pedig egy hónapja töltötte be a 10-et. Hihetetlenül gyorsan repülnek az évek. Észre sem vettük, és a mi pici gyerekeink hipp-hopp felnőttek. Az én nagylányom Katie már most bontogatja a szárnyait, eldöntötte hogy apja nyomdokaiba lép és ő is idol lesz. Mi persze mindenben támogatjuk őt, amiben csak tudjuk. A kis JinSu pedig még nem töri azon a fejét hogy mi szeretne lenni. Én ennek csak örülök, hiszen addig is az én kicsi fiam marad.
-Eomma! Megjöttem! - hallom meg Katie hangját a bejáratból. Most volt az első válogatóján. Persze ő nem ahhoz a kiadóhoz akart menni ahol az apja is volt. De Markot ez nem zavarta. Az ő szavaival élve: "Nem baj! Itt az idő hogy a Tuanok még több lemezkiadót hódítsanak meg! "
-Konyha. - adom tudtára egy rövid válaszban tartózkodási helyemet. Ezek után cipőtlen lába gyors dobogását hallottam csak. Érkezésére mosolyogva kaptam fel a fejem. Katie könnyes szemekkel, de mosolyogva nézett rám. Látszott rajta hogy sietett haza, mert sötét barna haja összekuszálódva lógott az arcába. Egy pillantásból kitudtam olvasni hogy mit is érez ebben a pillanatban, és bizony boldog volt, piszkosul boldog.
-Anya bejutottam. Hivatalosan is gyakornok leszek. - sírta el magát boldogan és karomba vetette magát. A hír hallatán én is sírva örültem sikerének. Szorosan húztam magamhoz vékony testét, és a konyha eddigi nyugodt csendjét a mi boldog zokogásunk töltötte meg.
A következő pillanatban férjem jelent meg a konyha ajtajában. Értetlen tekintettel meredt ránk.
-Miről maradtam le? - kérdezi a megszeppent JinSuval az oldalán akivel elmentek apa fia napot tartani. Nevetve fordultunk a két fiú felé.
-Apa felvettek, gyakornok leszek. - mosolygott még mindig Katie. Mark először köpni-nyelni nem tudott. Az elmúlt időszakban míg gyerekünk eredményére vártunk Mark idegesebb volt mint maga az érintett gyerkőc.
-Kicsi hercegnőm én tudtam hogy menni fog. - a kezdeti sokkból felocsúdva zárta egy szoros ölelésbe legidősebb gyermekünket. Miután elengedte egy puszit nyomott a fejére.
-Ügyes leszel, és végig fogod csinálni. - nézett rá biztatóan, de jóval keményebben. Katie csak határozottan bólintott egyet és újra megölelte apját.
Boldog voltam hogy valóra válik az álma. De közben féltettem is, mert tudtam az idol élet ezen része könyörtelen, de ha ezt túléli akkor minden simán fog menni.
Boldog voltam, és reméltem hogy JinSu is elfogja majd érni a kitűzött céljait.
______________________________________
Sziasztok!
Hoztam egy Mark-os részt. Igaz nem kérésre, de úgy gondoltam kiteszem, mert miért ne🤷♀️
So remélem tetszett neketek.😊
Pusszantós! ^^
By:Miheko
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro