4.~Én nem vagyok meleg.~
*Yukine szemszögéből*
Újra itt vagyok visszajöttem és csak azért, hogy vele lehessek. De mégis, hogy mondjam meg neki, hogy bele szeretem? Örülök, hogy megbocsátott, hogy itt hagytam. De nem birok úgy a közelébe lenni, hogy nem érinthetem meg. Épp suliba tartok Koharuval megbeszéltem, hogy találkozok vele út közbe. Megálltam a megbeszélt helyen. Pár perc után két alak közeledett felém.
- Szia. - köszönt Koharu mikor ide értek.
- Hello. - köszöntem én is.
- Cső. - köszönt, aki Koharu mellet sétált Shou. Folytattuk tovább az utat.
*Koharu szemszögéből*
- Tényleg Ko-chan nem is meséltél. - felé kaptam a fejem.
- Mégis miről? És ha még egyszer így hívsz kibelezlek. - nem tudom miről beszél. Átkarolta a vállam és a fülemhez hajolt.
- Tudod, hogy történt-e valami? - súgta a fülembe.
- Te hülye vagy? - förmedtem rá. Lelöktem a kezét a vállamról.
- Te aztán tényleg meg változtál, Ko-chan. - kuncogott Yukine. Felé fordultam.
- Ha nem tetszik lehet menni. - mutattam az egyik irányba. Közbe beértünk a suliba.
- Na Ko-chan. - mondta Yukine.
- Jól van. - löktem kicsit oldalba.
- Srácok holnap lesz a buli nálam. Mind ketten jöttök ugye? - nézet ránk boci szemekel.
- Persze. - forgattam meg a szemem.
- Csak léci mond, hogy lesz pia. - összetett kézzel felé fordultam.
- Persze hogy lesz. - bólintott.
- Ko-chan gyakran iszol? - Yukine felé fordultam.
- Csak ha úgy van. - mondtam.
- És általában úgyvan. - hajolt közelebb Shou.
- Fogd be. - néztem rá szúrós szemel.
- De most mért olyan jó sok részeg sztorink van. - kuncogott.
- Ott van mikor megkérted egy hajléktalan pasi kezét. Hát az durva volt. Meg mikor énekelve sétáltunk az utcán aztán borultunk az árokba. Meg mikor azt állítottad, hogy szerelmes vagy...- nem hagytam, hogy befejezze kezem a szájára tettem.
- Be fogod ugye? - bólintott el engedtem a száját.
- Az is durva volt...nyugi nem mondom ki a nevét. - ha ki meri mondani a nevét meg ölöm.
- Kibe voltál szerelmes Ko-chan? - kérdezte Yukine Shou mellettem kuncogott.
- Senkibe? - mondtam zavartan.
- Én akkor kezdtem gyanakodni. - váltott komoly hangra Shou.
- Mire? - kíváncsiskodott Shou.
- Semmire. Mert az nem igaz. Csak részeg voltam. - mondtam.
- Na de Ko-chan ne szégyelld. Nekem nincs problémám vele és szerintem Yukinet se zavarná. - karolt át Shou.
- De én nem vagyok meleg. - ordítottam mindenki minket nézet, de nem érdekelt én nem vagyok meleg.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro