⫘ 𝟸𝟶 ⫘
— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — —
⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘
Mikor újra kinyitottam szememet egy srácnak voltam dőlve és valami étterembe lehettünk. Azonnal elugrottam tőle.
- Te meg... - kérdeztem volna, mire egy kéz simult a combomra. Ijedten kaptam fel a fejemet majd utána azonnal ellágyult az arcom.
- Szia Hercegnőm - mosolygott rám szélesen Hao.
- Szia Hao, hol vagyunk? - kérdeztem zavartan majd szétnéztem. Abban a reményben hát, ha felismerem, hogy hol lehetünk.
- Puff Coffee-zóban vagyunk. Ez az egyik kedvenc kávézód.
- Igen! Úristen, de rég voltam már itt! - csillantak fel azonnal szemeim.
- Jó, ha kérek neked, olyan latte-t, amiben kis mályvacukor darabkák vannak meg fahéj a tetején? - kérdezte, miközben arcomra simított.
- Ühüm! - bólogattam hevesen, mire játékosan megcsípte bőrömet és elment a pulthoz.
- Engem Mingyu-nak hívnak. Örülök a... - mutatkozott volna, be mire arcom eltorzult.
- Egyáltalán nem érdekel. - mondtam lekezelőn.
- Úgy látom igazak rólad a hírek, de meglátjuk meddig leszel majd ilyen velem. - mondta majd csettintett egyet. Mintha az agyamban átkapcsoltak volna valamit teljesen másképp kezdtem a fiúra nézni. Hirtelen karjaiba bújtam és dorombolni kezdtem neki.
- HÉ! MINGYU! - szólt rá hirtelen élesen Minghao, mire a fiú unottan megforgatta szemét majd újra csettint. A kapcsoló visszakapcsolt.
- Mi történt? - néztem kábán fel.
- Semmi Hercegnőm. - ült le mellém Hao majd elém tette a kis bögrémet. Azonnal neki is láttam. A fiú mosolyogva nézett engem. - Jó látni téged így.
- Mármint, hogy? - néztem oldalasan a fiúra.
- Ilyen boldognak. Borzasztó volt, ahogy sírtál azután a rohadék után. A szívem szakadt meg érted. - mondta majd keze újra combomra vándorolt. Egy jól eső bizsergés futott át testemen.
- Köszönöm, hogy mellettem vagy Hao! Annyi mindent köszönhetek neked! Nélküled már rég összeroppantam volna. - bújtam a fiúhoz, akinek teste megfeszült majd elernyedt. Kezét a fejemre tette majd ujjait a hajamba vezette. Lassan maga felé fordította a fejemet. Mosolyogva néztem a fiúra.
- Én köszönöm, hogy vagy nekem. - mondta majd abban a pillanatban ajkaimra hajolt. Ledermedtem majd egy újabb csettintést hallottam, de ez most mintha Minghao-tól jött volna. A gondolataim és kép teljesen eltorzult és elhomályosult, mintha részeg lennék. Már nem tudtam rendesen gondolkodni. Mondjuk már semmire sem tudtam gondolni.
°°°
*Joshua szemszöge*
Siettem, futottam, ahogyan csak bírtam. Nem használhattam az erőmet, mert minden kis cseppjére szükségem lesz, hogy megmentsem Lia-t. Lia arca hirtelen a szemem elé vetült. Istenem... 1 hete nem láttam, de úgy érzem, mintha valami belülről emésztene fel. A puha ajkai, selymes haja és kis törékeny apró teste... minél hamarabb vissza kell szereznem!
A Puff Coffee-zó előtt álltam majd mikor odaértem teljesen ledermedtem. Az üvegen át, azonnal felismertem Lia-t. Csak azt nem akartam elhinni, amit akkor látok. Lia épp egy férfival smárolt, aki nagyon is ismerősnek tűnt nekem. Ez Xu Minghao! Nagyon jól tudtam, hogy nem vagy, olyan ártatlan, mint amilyennek tűnsz te szarházi! Gondolhattam volna, ha ellököm magamtól Lia-t, akkor ez a kis nyomoronc, azonnal kapni fog a lehetőségen.
-Az a kis... - szorítottam ökölbe a kezemet majd beindultam. A lámpák étkezésemre, azonnal szétrobbantak. Egy gyors mozdulattal léptem Lia-hoz és kaptam volna fel, mire megragadták csuklómat és a falnak dobtak. Majd ez követőn a semmiből, tűz lobbant fel egy körben körülöttem.
- Csak eljöttél. - lépkedett felém Mingyu. - Ennyire fontos neked az a kis ribi?
- Semmi közöd hozzá! - ordítottam rá majd egy kecses mozdulattal kerültem elé és ragadtam meg torkát. A fiú csak úgy fulladozott szorításom alatt. - Most már nincs akkora szád mi? - mosolyodtam el ördögien.
- Én a helyedben elengedném. - hallottam meg oldalról Hao hangját, akihez vihogva bújt Lia. Azonnal lehervadt a mosolyam. A düh, olyan szinten lobbant fel bennem, mint még soha. A kezemben tartó fiút kidobtam az épületből majd Minghao-hoz léptem. Megragadtam gallérját, mire egy gúnyos mosoly jelent meg arcán.
- Nocsak, a Hercegnőmre fáj a fogad? Bocs, de már... - hirtelen egy hatalmas nagy pofont vágtam le neki. Orrából azonnal vér szivárgott. Lia ijedten ugrott a fiú orrához és kezdte el törölgetni.
- Ne szerelmem! Jól vagy?
- Szerelmem? - kérdeztem vissza. A fiú eltolta Lia kezét majd arcon fogta és megcsókolta. A lány a karjait, azonnal a fiú köré fonta és még közelebb húzta magához.
Nekem nem kellett több. Kezeimből tűz jött. Megragadtam Hao-t és eldobtam.
- Még is mi a faszt képzelsz magadról?! - ordítottam torkom szakadtából.
- Kérlek... ne bántsd! - jött síróhangja Lia-nak. Az ereimben a vér, azonnal kihűlt. Már fordultam volna hozzá, mire egy hatalmasat ütöttek belém, így a falnak küldve engem. A testem végig lecsúszott a hideg falon. Éreztem a fájdalmat. A hátam fájt, de nem akartam vele foglalkozni. Ki kell mentenem Lia-t innen. Minél hamarabb...
- Még is hova nézel?! Nem mondták még neked, hogy soha ne fordíts hátat az ellenségednek? - lépkedett egyre közelebb hozzám Mingyu, miközben a nyakát ropogtatta.
- Inkább zárd be a szádat, mert semmi értelmes nem jön ki rajta, míg nyitva van. - álltam fel majd a fiúra ugrottam és verni kezdtem. Hirtelen egy tűzgolyó közeledett felém. Elakartam húzódni, mire Mingyu egy mozdulattal kerített maga elé és fogott le szorosan. A tűzgolyó végig marta a jobb lábamat. A fájdalomtól felüvöltöttem.
- Na, ezt már sokkal jobban szeretem hallani tőled. - mondta Hao majd intett Mingyu-nak, aki kirúgta lábamat majd a földre nyomott. Tekintetem Lia-ra siklott. A lány aggódon nézett Hao-ra, aki mosolyogva ölelte magához majd csókolt meg újra. Megölöm, megölöm, MEGÖLÖM!!!
Egy mozdulattal téptem ki Mingyu karjaiból magamat és a Hao-nak rohantam. Azonban Ő engem meglátva egy pillanat töredéke alatt húzott fel maguk köré egy tűzvédelmi falat. Azt hiszed ezzel eltántoríthatsz Xu Minghao? Erősen tévedsz!
Nem foglalkozva vele léptem be és ragadtam meg Hao-t. Aki meglepődve nézett rám majd egy gúnyos mosoly jelent meg szája sarkában.
- Tűzön vízen át csak is egy lányért? Ahjaj Shua... - ciccegett nekem majd szemei vörösre váltottak - Nagyon elpuhultál, de nem baj! Majd én helyre pofozlak ugyanúgy, mint régen! - hörögte majd hirtelen egy tűzgolyót nyomott a gyomromba.
⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘⫘
— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — — — —— — — — — — — — — — — —
╭─────────────────────✦ . ⁺ . ✦ ─────────────────────╮
𝑴𝒊𝒕 𝒈𝒐𝒏𝒅𝒐𝒍𝒕𝒐𝒌? 𝑴𝒊𝒌 𝒍𝒆𝒔𝒛𝒏𝒆𝒌 𝒊𝒕𝒕? 𝑻𝒆𝒕𝒔𝒛𝒊𝒌 𝒏𝒆𝒌𝒕𝒆𝒌?😏💗
𝑻𝒐𝒗á𝒃𝒃á, 𝒉𝒐𝒈𝒚 𝒗𝒂𝒈𝒚𝒕𝒐𝒌? 𝑯𝒐𝒈𝒚 𝒕𝒆𝒍𝒕 𝒂 𝒏𝒂𝒑𝒐𝒕𝒐𝒌?💗
╰─────────────────────✦ . ⁺ . ✦ ─────────────────────╯
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro