7.rész. ~Gyerekkori rajongás.~
Az ajtó nyitva volt szóval úgy néz ki anya is itthon van. Teljesen bőrig áztunk.
- Úgy tűnik ez nem vált be. - nevetem. Anya meg jelent az ajtóba és mosolyogva figyelt minket.
- Óó anya szia. Elkapat az eső szóval idáig futottunk. - vázoltam fel neki a helyzetet, hogy mért nézünk ki úgy mintha ruhástól a zuhany alá álltunk volna.
- Vegyétek le a vizes ruhát. Yurinak meg adj valamit, hogy felvegye. - monda és elment.
- Gyere. - néztem Yurira. Felmentünk az emeletre meg álltam egy szoba előtt.
- Várj egy kicsit. - bementem tesóm szobájába ő már nem lakik itt, de pár régebbi ruhája még itt van. Előszedtem Yurinak belőle aztán ki mentem és a kezébe nyomtam.
- Tessék. Itt a fürdő öltözz át a vizes ruhát meg tedd le valahova. - mutattam a lépcsőtől bara lévő ajtóra. Yuri bement rajta aztán ott hagytam elő szedtem magamnak is ruhát és visszamentem. Neki támaszkodtam a fürdő ajtaja mellet lévő falnak és vártam. Néhány perccel később ki jött Yuri. Nem mondtam semmit csak bementem magamra zártam az ajtót gyorsan át öltöztem. A ruháinkat beraktam a gépbe és elindítottam a mosást. Aztán ki mentem Yuri az ajtó mellet ált.
- Menyünk le. - mondtam és már egyből indultam is.
- Amúgy anyud honnan tudja a nevem? Gondolom tévéből. - kérdezte mögöttem Yuri miközben lefele sétáltunk.
- Hát valahogy úgy. - nevetem. Igazából oda meg vissza voltam Yuriért és róla beszéltem mindig. Igaz, hogy egyidősek vagyunk, de én nagy rajongoja voltam. Miatta kezdtem el műkorizni. Ő volt a példaképem. Nem szeretném, hogy meg tudja. Biztos ezzel szivatna utána.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro