~14~
Billie leült a plázában az egyik padra engem meg az ölébe ültetett(ez igy de hülyén hangzik..xd)
Átöleltem a nyakát, ő meg a derekamat ölelte át és megcsókolt..
Észrevettem tőlünk nem olyan messze a növények mögött egy embert aki egyfolytában felént fotóz.
-Öhm..Figyi- fordultam felé
-Igen?
-Jobbra minket fotóznak. -mondtam.
-MI??!! Oh...na menjünk innen! -kelt fel a padrol Billie majd megfogta a kezem és a mozgó lépcsők felé siettünk.
Persze próbáltuk nem olyan feltünően.
Lementünk a lépcsővel majd Billie a pláza hátsó vészkijárata felé ment.
Mielött becsuktam magam mögött az ajtót még visszanéztem. Sikerült lehagyni azt a fotóst.
-Miért kellett eljönnünk ilyen sietősen? - kérdeztem
-Nem akarom hogy bajod essen. -válaszolta
-Aha...nem akarsz felvállalni? Ugye? -kérdeztem kicsit csalódottan.
-Mivan????Dehogy! Ezt verd is ki a fejedből! -szólt rám. -Csak meg akarlak óvi. Most láttak minket együtt valószinüleg a könyvesboltban is fotóztak és videóztak. Most fog jönni az hogy mindenki különböző sztorikat gyárt abból amit látott.
-Értem. Ne haragudj rám kérlek! -mondtam sirva
-Dehogy haragszok te kis buta! -mondta majd magához húzott és szorosan megölelt. -Naaaa, ne sirj
Billie letörölte a könnyeim és a ülem mögé türte a hajam. A két kezével átölelte a derekam majd felém hajolt és ismét megcsókolt. Átöleltem a nyakát.
Hirtelen kinyílt az ajtó és mi a nagy ijedelemtől gyorsan elváltunk egymástól.
-Na! Mondtam hogy erre jöttek! -csapott Tré Mike vállára
-Miért jöttetek ki ide? -kérdezte Mike, de mielött még válaszolhattunk volna Tré megszólalt
-Szerinted? SZERINTED?? De legalább ugy hogy mások ne lássák! -mondta nevetve Tré Cool és még a szemeit is eltakarta. -Csoda hogy ruha van még rajtuk!
-Jézusom! Te nagyon hülye vagy! -mondtam nevetve.
-Valaki mindig fotózott minket. -adta meg a választ Billie a kérdésre.
A pláza mögött járkáltunk mikor elkezdett esni az eső, egy kapuhoz értünk. Kimentünk, majd a parkoló felé kezdtünk menni. Kb fél óra séta után meg is érkeztünk. A busznál már ottvolt a sofőrünk is. Mike és Tré előre rohantak, én meg Billie kezét megfogtam majd megálltam.
Egymás szemébe néztünk percekig mire sikerült végre megszólalnom...
-Köszönöm! Ezt az egészet! -mondtam
-Ugyan... -mondta majd közelebb lépett és megcsókolt...khm az esőben.
Lehetne ennél is romantikusabb ez az egész? Olyan mint a filmekben.
A fényképezőgépek hangjára válltunk szét.
(Szerkesztésem csillagos ötös...xdd)
-Ki ez a lány? Billie? Válaszolnál? Együtt vagytok? Megcsalod a feleséged? Billie? Válaszolnátok néhány kérdésre?........-csak úgy dobálták a kérdéseket az ujjságírok és a kamerákkal egyfolytában csak fotóztak minket.
-Ne szólj semmit csak gyere utánam. -mondta nekem hallkan Billie, majd kézen fogva a busz felé futottunk.
Amikor becsukódott a busz ajtaja az összes riporter a busz falának nyomódott és próbáltak minél több képet készítzeni.
-Nagyon rátok vannak szálva.-Mondta Mike majd behúzta a függönyöket és ezzel elzárkóztunk a külvilágtól.
Hátul a kanapén ülve gondolkodtam. Négy nap.
Négy nap múlva elvállnak útjaink. Felébredek ebböl az álomból. De nem akarok. Csak ez járt az eszembe és észre se vettem hogy valaki leült mellém, csak akkor amikor már többször is a nevemen szólított...
-Emili? EMII? -szólt Billie és felé fordultam. -Minden oké?
-Persze. -hazudtam
-Oké jó...és most az igazat. -Hát..ez nem jött be
-Nem akarom hogy vége legyen ennek a négy napnak. -vallottam be
-Hát...az igazság az hogy én se. -Mondta és rám nézett...- Nagyon megkedveltelek. És..azthiszem hogy tényleg szeretlek.
Megöpelt, majd egész estig mellettem volt. Mutattam beki a telefonomon képeket a szüleimröl, baráaimról és persze a legjobb barátnőmröl is. Majd ő is megmutatta a a fiait. Hát...én láttam képeken a családját szóval sok újjat nem tudott mutatni. De nem baj.
Már éjfél lehetett amikor mind a ketten nagyon álmosak voltunk.
Billie lefeküdt a kanapén és engem is magával húzott.
Hozzá bujtam és úgy aludtunk el...
####################
A napok gyorsan teltek. Holnap megérkezünk Oaklandba. Ott én vonatra szállok és hazamegyek.
Sajnos.
Mindenkit megviselt a közelgő búcsú. Nagyon szeretem őket és hiányozni fognak.
Hülyeség az amit az interneten írnak róluk...Hogy ők egy vadbarom, alkoholista, drogos idióták. Mert nem azok. Csak meg kell őlet ismerni. Lehet hogy ez a rengetek tetkó meg a punk rock kinézett miatt mondják ezt...de ez hazugság.
Egész nap szinte csendben ülltünk csak. Senkinek se volt kedve most a hülyeséghez.
Mindenki elfoglalta inkább valamovel csendben magát.
Este Billievel aludtam...Már amennyira tudtam aludni. Csak pár órát. Egész este forgolódtam csak.
Reggel mikor felkeltem egyedül találltam magam a buszban. Kimásztam az ágyból majd átöltöztem. A busz ajtaja nyitva volt és beszűrődött a kinti nevetések...
Kimentem és nagy parkolóban voltunk.
-Jóreggelt -köszöntünk egymásnak majd körbenéztem.
-Merre vagyunk? -kérdeztem
-A stúdiónknál. -Válaszolta Mike. -Hajnalba értünk ide
Bólintottam egyett majd a busz falának döltem. Nêhány óra és vége ennek az egésznek számomra.
A gondolataimból a telefonom csörgése szakított félbe.
Megnéztem a kijelzőt hogy ki hív...Anya.
Felvettem és néhány méterrel arrább sétáltam majd beleszóltam.
-Szia anya! -köszöntem neki
-Szia édesem. Megkérdezhetném hogy hól vagy? -kérdezte
-Hát...Miáéknál vagyok. Tudod. -válaszoltam
-Képzeld. Ittvagyok náluk és te itt vagy? Nem! -kezde mérgesen.
-Anya..megmagyarázom-kezdt volna de anya közbeszólt.
-MIT?! MIT MAVYARÁZÓL MEG? AZT HOGY ELMENTÉL TURNÉZNI EGY BANDÁVAL MERT MIÉRT NE?? ATTOL HOGY A GRAND DÉR A KEDVENCED MÉG EZT NEM TEHETED MEG! -kezdett kiabálni anyu ami miatt a telefon kicsit elemeltem a fülemtől mert olyan hangos volt.
-Az Green Day! -javítottam ki
-AKKOR AZ! - mondta -AZ HITTEM HOGY A LÁNYOM A BARÁNŐJÉNÉL VAN ERRE MIT LÁTOK? A KOLLÉGÁIM MUTATTÁK AZ UJSÁGOKAT! A CIMLAPON VAGY AZZAL AZ ÉNEKESSEL! TUDOD TE HOGY HÁNY ÉVES? AZ APÁD LEHETNE!
-De nem az apám! És szeretem! -mondtam
-SZERETED? MEG MÉG TÖBB EZER MÁSIK EMBER! ÉS Ő? NEKI GYEREKEI IS VANNAK MÁR! KIHASZNÁL TÉGAD MERT FIATAL VAGY! MOST AZONNAL FELSZÁLLSZ EGY BUSZRA ÉS HAZAJÖSSZ! VAGY INKÁBB MI MEGYÜNK ÉRTED! MÉG A VÉGÉN CSATLAKOZOL RIHANNÁHOZ ÉS KÖRBEUTAZOD VELE MÉG EURÓPÁT IS! -mondta anyu..vagyis kiabált velem majd lerakta a hívást.
Király. Elraktam a telóm és visszamentem a többiekhez.
-Minden oké? -kérdezte Mike
-Persze...-Hazudtam
-Tudunk beszélni? -kérdezte Billie, majd mielött még válaszolhattam volna megfogta a kezem és férre húzott. -Na mond mi a baj!
-Anyám rájött hogy átbasztam. Eljön értem és hazavisz. -mondtam
-Értem. -válaszolta.
Percekig csak csendben álltunk egymás elött és csak néztük egymást...
-Ahhjjj. El se kellett volna jönnöm veletek. Ha nem lennék ilyen megszállott rajongótok akkor ez az egészeg se történt volna -akadtam kis sirva
-De eljöttél. És örülök annak jogy megismertelek. Nézd. Tudom hogy eleinte bunkó voltam veled éd azt sajnálom is. Bárcsak megoldható lenne hogy maradhass...velem. -mondta Billie
-De nem lehet megoldani. Anyám kivan akadvarám! Ha hazaérek örök szobafogságot kapok! Csak suliba járhatok, másmiatt nem hagyhatok el a szobámat se!
-Majd megoldjuk. -mondta
-Mit? Anyám mindig leszart. De most hirtelen elkezdett velem foglalkozni. Amugy meg. Neked családod van. Feleséged és gyerekeit. Szép volt ez a néhány hét,de ennyi volt. -mondtam és letöröltem a könnyeim.
-Igen és amit róla mondtál? Hogy amig én turnézok addig a feleségem megcsal? -kérdezte
-Miattam el válljatok! Hallod!? Az amugy igaz. Mindenhol azt lehet olvasni. De te nem hitted el. Most se hiszed el, csak próbálsz magad mellett tartani. Én is szeretném ha nem kellene elmennem innen...de ez van. Sajnos.
Néhány óra mulva anya beszáguldott a stúdió parkolójába. A fekete bmw-böl idegesen szállt ki anya.
Felkelltem a földröl, majd felé mentem.
Mike már kihozta az összes cuccomat a buszbol. Megöleltem őt, majd Tré Coolhoz léptem. Könnyes szemekkel húzott magához, majd szorosan megölelt.
Mikor elválltunk egymástol, körbenéztem, háha látom Armstrongot is. De ő megharagudott szerintem éd elment valahova.
Szomorúan mentem a kocsinkhoz.
-Sajnálom hogy a lányom megzavarta a turnétokat. -mondta anya
-Nem zavart. Elég jó barátok lettünk. -mondta Tré
-Aha...azt gondolom. -forgatta anyu a szemét majd mind a ketten beszálltunk a kocsiba. Az ablakon néztem ki a srácokra. Integettünk egymásnak, majd mikor már nem láttam őket bedugtam a fülest a fülembe és max hangerőn hallgattam zenét...
Travis: Szia kicsi lány! Mizuka?
Emili: Szia Travis! Megakarok halni!!!!!!!!
Travis: ??????????
Emili: Anyám rájött hogy eljöttem a Green Day-el. És most itt ülök a kocsiba anya mellett aki visz haza. Billietől el se tudtam búcsuzni, mert ma összevesztünk, pedig már ő is megkedvelt.
Travis: értem. Há Billie ilyen. Majd lenyugszik és hidd el, irni fog neked.
De ne haljál meg! Mert akkor én öllek meg! Oké?! Hiányoznál!!
Emili: okéoké! <33333
Leraktam a telefont az ölembe és az ablakon nézem ki miközbe egyfolytába ismétlődtek a zenék...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro